Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Lengyel A.: A királyi (Győr) megye területi és társadalmi összetétele, szervezeti fejlődése
földjük, mégpedig a királyi tárnokoknak. 15 — A XIII. század derekán már Móricz nyitrai ispán szerepel e vidék birtokosaként, aki — mint már fentebb érintettem — Rétihez kapcsolódó földjeit és majorságát a mórichidai prépostságnak adományozta. Ság. (Saag.) IV. Béla királynak a győri várnépekkel kapcsolatos, 1240-ből származó oklevele a Ságon letelepült várszolgákról is említést tesz, akik túlnyomórészt szőlőművesek voltak. Ugyanez a dokumentum a nyúli, tarjáni és écsi várnépekkel együtt ezek kötelmeit is szabályozta. 16 — A győri várhoz tartozó település az úgynevezett Öreg-Ság volt, míg a tőszomszédságban levő hasonnevű lakott hely a pannonhalmi apátság egyik legősibb birtokát képezte. Szerecseny. (Sid, Zerechyn.) Tulajdonképpen csak egyik része volt a győri várjobbágyok birtokában, többi részei közül tíz ekényi föld még I. László adományozása révén a bakonybéli apátság tulajdonába került, míg a fennmaradó földterület birtoklási joga a veszprémi várj obbágy okát illette. 17 — Az itt elterülő földek tulajdona körül egyébként sok vita folyt a XIII. század derekáig és az egykorú oklevelek a legkülönbözőbb változatokban említik az 1256-ban már „villa Sid, alias Zerechyn" nevű települést. 18 Tarján. (Taryan.) Három birtokosa közül a legrégibb kétségtelenül a király, illetve a győri várispánság volt. A IV. Béla által kiadott — már több ízben említett — 1240. évi oklevél a tarjáni szőlőműves várnép szolgálatait is szabályozta. 19 A többi birtok a bakonybéli és a pannonhalmi apátság között oszlott meg éspedig az előbbi I. László királytól, 20 az utóbbi 1137-ben II. Bélától 21 kapta tarjáni földjeit. — 1258-ban osztályos egyezség történt a győri várnép és a bakonybéli apát között, amelynek értelmében a várszolgák átengedtek 100 holdnyi területet megművelésre, de kikötötték maguknak a legelő- és réthasználat, valamint a halászás közösségét. 22 Szinte bizonyosra vehető, hogy a fentiekben közölt felsorolás a rendelkezésre álló okleveles anyag csekélysége miatt csak hézagosan tükrözteti vissza a tényleges helyzetképet. Nem zárja ki tehát annak lehetőségét, hogy az említett helységeken kívül másutt is voltak várföldek. így pl. az egyházi célokra elajándékozott királyi birtokok között biztosan akadtak olyanok is, amelyek eredetileg a várhoz tartoztak. Ugyanez a következtetés alkalmazható, sőt fokozott mértékben, a Hédervári családnak adományozott nagy kiterjedésű birtokterületek esetében is. De megmaradva a konkrét adatok mellett, ha a felsorolt várföldek helyét megnézzük a vármegye legújabbkori térképén és képzeletben összekötjük a győri vártól legtávolabb eső birtoktartozékokat (vagyis Gönyű, Balony, Nóvák, Réti, Kapi Dőr, Szerecseny, Tarján és újból Gönyű topográfiai pontjait), akkor megállapíthatjuk, hogy a behatárolt térség nagyjából megfelel a jelen század eleji Győr megye területi magvának. — Nem lehet kétséges, hogy a győri várispánság hatásköre — ha lépcsőzetesen is —, de már a kialakulása utáni első évtizedekben kiterjedt erre a körzetre, leszámítva természetesen a Rétitől észak15 Wenzel i. m. X. 33. 16 HO III. 5. 17 Wenzel i. m. I. 333. és II. 92. 18 Fejér i. m. IV. 2. 400. 19 HO III. 5. 20 Wenzel i. m. I. 34. 21 Wenzel i. m. I. 53. 22 Wenzel i. m. II. 313. 22
