Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

1946-ra a földigénylők, illetve a kielégítettek száma 13 91 l-re emelkedett. Ez a növekedés (755) kisebb részben a revízió (a községi földigénylő bizottság elutasította a kérést, a Megyei Földbirtokrendező Tanács viszont, mert jogosnak találta, helyt adott annak), nagyobb részben a hadifogságból visszatértek földhözjuttatásának következménye. Az összesen felosztott földterület 52 157 kaMWYMR 12. ábra. A mezőgazdasági termelésre mozgósító plakát tasztrális holdra emelkedett. Egy igénylőre tehát átlagban 3,74 kat. hold jutott. Ez az átlag abból adódott, hogy az igénylő törpe- és kisbirtokosok, képesített gazdák, erdészeti alkalmazottak stb. kisebb földterületet kaptak a volt gazdasági cselédeknél és mezőgazdasági munkásoknál, akik átlagban 5,74 kat. hold juttatásban részesültek. A földigénylő bizottságok elégítették ki a házhelyigényeket is. Házhelyeket nemcsak falvakban, hanem városokban is igényelhettek. így vált lehetővé, hogy a földosztás áldásaiból a parasztságon kívül a munkások és az alkalmazottak is részesülhettek. (10. ábra.)

75 Nem tartozik ugyan szorosan a földosztáshoz, mégis itt ismertetem vázlatosan a német kitelepítettek ügyét. A kitelepítés ugyanis kapcsolatban van a belső telepítéssel, melynek során (nagyrészben más megyékből) a földosztásban nem részesíthető szegényparasztok számára itt (elsősorban a mosonmagyaróvári járásban) biztosítottak földet. Az első felmérések alapján német anyanyelvűnek és német nemzetiséginek vallotta magát a felszabadulás előtti nép75 XJM helytörténeti raktár 54.470.23. lsz. 222