Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dávid L.: A népi demokratikus forradalom Győr-Moson megyében 1945–1948

összefogását, mely a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjainak és a szakszervezeteknek koalíciós együttműködésében öltött testet. Az érdekek azonossága mellett — kezdettől fogva — érdekellentétekkel is terhes volt ez a koalíció. Természetes tehát az, hogy a nemzeti bizottságokon belül harc folyt. A győzelmet többségben a baloldal vívta ki. Néha — jelentős győzelem elérése érdekében, kevésbé fontos kérdésben — kompromisszumra is sor került. Ez fordult elő pl. akkor, amikor a győri nemzeti bizottság április 6-i, alakuló ülésén a titkári pozícióért (Molnár Antal MKP) a baloldal átengedte az elnöki helyet a kisgazdapárti dr. Meixner Ernőnek (Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára). A kisgazdapárti követelést az Udvaros által vezetett szociáldemokrata csoport is támogatta.

16 A győri nemzeti bizottság összetétele: MKP 3, SZDP 3, szakszervezet 3, NPP 2, FKGP 2 (és kezdetben — egész rövid ideig — az értelmiség képviselőjeként 3) tag. Jelentős szerepük volt a nemzeti bizottságoknak az új, demokratikus közigazgatás kiépítésében, a hivatali apparátus demokratikusabbá tételében. Ez az átalakítás, természetesen, a polgári átalakulás keretei között mozgott. Arra szorítkoztak, hogy a régi államgépezet megmaradt részét megtisztítsák a reakciós, fasiszta elemektől és demokratákat küldjenek helyükbe. Kőhalmi László mosonmagyaróvári polgármestert az igazoló bizottság nem igazolta; helyére a főispán a nemzeti bizottság jelöltjét: Ruider Jánost (MKP) nevezte ki polgármesterré.

17 A rábapatonai nemzeti bizottság a következő indokolással ítélte állásvesztésre a helyi jegyzőt: „ ... sógorával, Harsányi kanonokkal együtt éveken keresztül úgy irányította a községet, hogy a nép véleményét nyilvánítani nem merte. Általános meggyőződés szerint a nép akarata elnyomóinak tartotta és tartja őket, és azt kívánja az egész nemzeti bizottság, hogy a község vezető jegyzői állását olyan ember töltse be, aki bírja a nép bizalmát és aki működésével biztosítani tudja a község nehezen megszerzett jelenlegi nyugalmát."

18 Másutt, pl. Győrött, pártmegbízottakat küldött a polgármester mellé. A szovjet parancsnokság által kinevezett, majd a kormány által megerősített dr. Vélsz Aladár polgármester (bankigazgató, a FKGP egyik vezetője) mellé április 6-án polgármester helyettesekké nevezte ki a nemzeti bizottság Kolonich Arnoldot (MKP) és Pintér Sándort (SZDP).

19 A városi nemzeti bizottságoknak megyénkben éppúgy, mint országosan, a kezdeti időszakban volt nagy jelentőségük. Később a gyorsan kiépülő közigazgatás és a megalakuló társadalmi és politikai szervezetek átvették feladataik legnagyobb részét. A pártok delegáltak tagokat a városi törvényhatósági bizottságokba és a községi képviselő testületekbe. A névsort, jóváhagyás végett, a nemzeti bizottságokhoz terjesztették be.

20 Viták folytak a törvényhatósági bizottságok megalakítása körül. Különösen sok gondot okozott a kisgazdapárt követelése. Teljesíthetetlen kívánságokkal lépett fel: a többi párt rovására növelni akarta tagjainak létszámát. A Győr megyei törvényhatósági bizottság megalakításakor folyt a legtöbb huzavona.

21 „A nemzeti bizottságok harcos demokratizmusának politikai síkon természetesen legfőképpen a reakciós, fasiszta maradványok elleni küzdelemben kellett 15 Balázs B., i. m. 25. 16 GyÁL NB iratok ápr. 6-i jkv. 17 GyÁL Főispáni iratok 1945. 251. és 267. ikt. sz. 18 GyÁL NB iratok 1945. júl. 16-i jkv. 19 Uo. ápr. 6-i jkv. 20 Uo. máj. 30-i jkv. 21 Uo. jún, 11 -i jkv. 212