Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Sáry I.: Győr város közigazgatási hatóságának szerepe a népiskolai viszonyok rendezésében (1867–1873)

kán azon kellemetlen helyzetbe jut, mely szerint, az iskolák felszereléséhez megkívántató és általam is elkerülhetlen szükségesnek ismert tárgyaknak beszerzése ellen gazdálkodási tekintetből vagyok kénytelen szavazni, és igy a két rendbeli állásom egymással oly szakadatlan ellen mondásban van, hogy kényszerítve látom magamat a tekintetes közgyűlést, miszerint: az iskolaszéki tagságtól alólirottat felmenteni, s ebbeli tisztemet más tag által betölteni méltóztassék. Teljes tisztelettel maradván a tek. közgyűlésnek. Győr, 1870. november 23."

19 A közgyűlés, mely anyagi érdekeinek védelmét az iskolaszékben is biztosítani kívánta, természetesen nem adott helyet a kérelemnek. A következő években az iskolák felügyeleti kérdése napirendre ugyan nem került, a visszás helyzet azonban gyakorlatilag megbénította az előre haladást. A város miután kegyúri kötelezettségénél fogva kénytelen volt fenntartani a nevezett elemi iskolákat, az azok feletti rendelkezési jogáról nem volt hajlandó lemondani. így a római katolikus iskolaszék végeredményben a vegyes hitfelekezetűekből álló közgyűlés határozatait volt kénytelen végrehajtani. Az ellentétek akkor kerültek felszínre, mikor az iskolaszék a három év leteltével törvény szerinti újra választását kérte. Ennek lebonyolítására kiküldött bizottmány a következőket terjesztette a küzgyűlés elé: „Végre alolirott bizottmány azon visszás helyzetnek, melyben a város, illetőleg a közgyűlés, a városi kath, elemi iskolákkal áll, s mely visszás helyzet legújabbi szomorú tapasztalata szerint számos viszályra és keserűségre szolgáltatott alkalmat, mielőbb véget vetni óhajtván, a következő indítványt terjeszti a Tttes közgyűlés elé: Tekintve azt, hogy azon körülmény, miszerint a rom. kath. iskolák ügye az eddig fennállott gyakorlat szerint a nem kath vallású tagokkal is bíró városi közgyűlés rendelkezése alatt állván, mely részről tökéletesen nem körvonalazott hatáskörrel biró kath. iskolaszék intézkedései alatt is levén, ezen visszásság a tanügy érdekeit érzékenyen hátrányositó súrlódások és keserűségekre szolgáltatott alkalmat; Tekintve továbbá; hogy a városi adóból a nem katholikus vallás felekezetek nevelési céljaira folyósított összegek tisztán és teljesen az illető hitfelekezet kizáró rendelkezése szerint használtatnak fel, mig a katholikusok iskolaügye és költségeinek hovafordítása a városi, tehát közigazgatási hatóság intézkedése és befolyása alatt áll, •— minek szinte újabb időben számos nehézség volt szükséges küvetkezménye : ennélfogva alolirott bizottmány elvileg kimondani véleményezni, miszerint a kath. elemi iskolák ügye a vallásegyenlőség magasztos elvének megfelelőleg a jövőben kizárólag a róni. katholikus lakosság és közünség rendelkezése alá bocsájtátik, és költségei a róm. katholikus közönséget illetendik .. ."

20 A közgyűlés 1873. október 6-i ülésén tárgyalta a bizottmány jelentését. A közigazgatási hatóság előtt két választás állt; vagy községivé nyilvánítja az általa fenntartott elemi iskolákat, vagy átadja a katolikus hitfelekezet kezelésébe. A közgyűlés egy újabb bizottmány kinevezésével az utóbbiak érdekében tette meg a kezdő lépéseket. Közoktatásügyi állami felügyelet kibontakozása és hatása A népiskolai törvény életbe lépése után a tankerület élére kinevezett főtanfelügyelő jelentkezéséről és a népnevelés ügyében elfoglalt haladó nézeteiről már történt említés. Miután azonban a 3 megye több, mint 400 elemi iskoláját 19 Uo. 907/1870. 20 Uo. 549/1873. 13 Arrafoona 193