Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben
által megszabadult attól, hogy saját maga ellen szóló vádaskodást írjon alá. Egyedül Lukács Sándor .,menny dörgött" Balogh ellen és minden előző tettéért szemrehányásokkal illette. így azután Balogh beszédének varázsa is szertefoszlott. 52 A válasz az ellentábor részéről a radikálisok eme lépésére ismét nem maradt el. Május 1-én a postaládába mintegy 30 személy részére levelet dobtak ezen szavakkal ellátva: óvakodjatok a báránybőrbe bújt farkasoktól. Majd azok nevei következtek, akik nagycsütörtökön a tisztújítás ügyében Purgly házában összejöttek. 53 Egyébként meglepő a naplóíró állásfoglalása a május 1-i nyilvános közgyűléssel kapcsolatban. Ismeretes, hogy a konzervatívok csak a nemeseket és a községek elöljáróit hívták meg a közgyűlésre, a radikálisok viszont értesítették a községeket, hogy annyi képviselőt küldjenek, amennyit csak akarnak, mert a törvény ezt megengedi. 54 A naplóíró mégis úgy látja, hogy a radikálisok félelme miatt kellett a közgyűlés alkalmával a karhatalmat kirendelni. Kissé kárörvendő hangon ír ugyanis arról, hogy az agitátorok, azaz a radikálisok, akik 8 nappal előbb, amikor a falusi népet felvilágosítani akarták s ott mindenféle gazdasági eszközökkel fogadtattak, aggódó félelemmel tekintettek ez elé a nap elé s igen gondterhelteknek látszottak, rendzavarásról, verekedésről és fosztogatásról beszéltek, amelyeket majd a sok ezer ember fog elkövetni. Ezért figyelmeztették a közcsendre ügyelő választmányt, idejében hozzon rendszabályokat, hogy a városban a közbiztonságot fenn lehessen tartani. így azután a laktanyában a helyőrség kivonulásra készen állt, a polgár- és nemzetőrség 4 százada pedig bajonettel felfegyverezve a Főtérre vonult. Kilenc órakor kezdődött a gyűlés, amelyre 1200—1400 ember sereglett össze. A falvakból csak az elöljárók, a hegyközségekből a bírák és a hegymesterek jelentek meg. A kivonult polgár- és nemzetőrség a gyűlés végeztével Zichy Ottó vezénylete alatt nagy parádét rendezett, hogy az illetékesek lássák, kikkel találják magukat szemben, ha kihágásokra vetemednek. 55 A naplóírónak ez az állásfoglalása ellentétben áll még a Jelenkor című lap — ugyancsak konzervatív párti — győri tudósítójának nézeteivel is, aki szerint a fegyveresek kirendelésére azért volt szükség, mert sokan attól féltek, hogy a közgyűlésen „ütközet leend a nemes és a földmíves nem nemes osztály közt." 5 * 5 Nem is kellett csak egy napnak eltelnie ahhoz, hogy a naplóíró maga is meggyőződhessék a parasztok elégedetlenségének igazi okairól. Május 2-án ugyanis feljegyzi naplójába, hogy néhány ravazdi paraszt — a pannonhalmi főapátság alattvalója — megjelent Balogh alispánnál s panaszkodott amiatt, hogy az uraság a törvény szerint engedett 800 helyett 3500 juhot legeltet a közös legelőn s az erdőből száraz fahulladék hazahordását nem akarja megengedni. Az alispán megígérte, hogy az ügyet kivizsgáltatja s ennek eredményéről néhány napon belül értesíteni fogja őket. 57 Az alispánnak a belügyminiszterhez május 4-én írt jelen52 Cap. Cth. XI. N. 995. C. 1848. ápr. 29. 53 Uo. 1848. máj. 1. 54 Jelenkor 1848. máj. 14-i sz. 55 Cap. Cth. XI. N. 995. D. 1848. máj. 1. 56 A Jelenkor tudósítója — jól ismerve a parasztok hangulatát — nem is mulasztja el aggodalmát kifejezni amiatt, hogy „mit hozand a jövő, midőn a nép balul magyarázza a szabadság, egyenlőség igéit." Ezek a parasztmegmozdulások nemsokára be is következtek. 57 Cap. Cth. XI. N. 995. D. 1848. máj. 2. 166
