Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)
Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben
tömeg figyelmét arra, hogy egy „jó lelkű pap imát fog mondani, tehát le a kalappal". 24 Rónay Jácint beszéde és imája után a népgyűlés az utcák egy részének nevét is megváltoztatta. 25 * * * A győri polgárőrség pozsonyi felvonulásának leírása a napló egyik legérdekesebb részlete. Ismeretes, hogy ez a pozsonyi felvonulás a 48^as tavaszi népmozgalmak legreprezentatívabb megnyilvánulása volt, amelyért a kortársak a várost „magyar Marseillenak" nevezték el. 26 Ennek a pozsonyi felvonulásnak jelentőségét akkor érthetjük meg igazán, ha nein elszigetelt epizódnak, hanem a győri radikálisok pozsonyi tevékenysége egyik láncszemének tekintjük. Még további kutatásokat igényel annak tisztázása, hogy milyen szerepet játszottak a győri radikálisok a pozsonyi országgyűlési ifjúság mozgalmaiban. Tény viszont, hogy 1848 március közepétől egészen a törvények szentesítéséig a győri radikálisok uralják a pozsonyi közhangulatot s a pesti nép mellett ők is hatást gyakorolnak a törvényhozókra. Lukács Sándor — akinek március 15-i győri tevékenységéről az előzőekben már szóltunk — március 16-án több radikális barátjával együtt már Pozsonyban van s résztvesz az este 9 órakor tartott népgyűlésen. A népgyűlés célját és határozatait a következő napon egy röpiratban Lukács Sándor foglalta össze. E szerint a népgyűlést azért hívták egybe, mert „szorult kebellel és nehéz aggodalommal" néztek a jövő elé. Az országgyűlési küldöttektől ugyanis még nem érkezett hiteles tudósítás arról, hogy a király teljesítette-e a nemzet kívánatait. Mivel a bizonytalanságnak s nehéz várakozásnak érzete a népet pillanatonként jobban aggasztotta, a népgyűlés elhatározta, hogy több személyt rögtön Bécsbe küld megbízható hírek szerzése céljából. Ugyanakkor Pozsonyban egy „folytonosan működő állandó választmányt" hoztak létre, amelynek többek között feladata lett, hogy a Bécsből Pestre és viszont menő gőzösöket lefoglalja arra az eshetőségre, ha a „tudósítás a nemzet részére nem leend kedvező". Ez esetben ugyanis a népgyűlés határozata értelmében tömegesen fognak életet és vért áldozni készen Bécsbe menni, ahol a haza sorsa felett „a kocka vettetik". Ha viszont a tudósítás a nemzet részére kedvező lesz, megvárják az országgyűlési küldöttség visszaérkezését, fenntartják a rendet s intézkednek a nagyszerű nap emlékére rendezendő ünnepélyről. A népgyűlésen létrehozott állandó választmány egyik jegyzője Lukács Sándor lett, 32 tagja között pedig ott találjuk a győri Zichy Ottót, Gyapay Dénest, Kálóczy Lajost, Purgly Sándort és Vas Gerebent. 27 Március 19-én Zichy Ottó kiáltványban jelentette be a pozsonyi nemzetőrség megalakulását: „A szabadság őrhada — ügyéhez illő számmal — alakult. Szabadság, egyenlőség, testvériség a jelszó, amely az emberiség lobogóját felszentelé. Bajtársim, mi e szentháromság bajnokai vagyunk. Fegyvereink élén a szabadság, sorainkban az egyenlőség, sziveinkben a testvériség!" 28 Április 8-án Zichy Ottó 24 Cap. Cth. XI. N. 995. B. 1848. ápr. 1. 25 Az utcák nevének megváltoztatásáról ld. Szávay i. m. 317. 26 Erről említést tesz Zánthó Mihály császári ügyész jegyzőkönyvének (GyÁL) 17. sz. bejegyzése is. 27 MOL R. 32. 1848/49-es nyomtatványok 1. cs. 119. sz. 28 Uo. 133. sz. Zichy Ottó kinevezését közli a Pressburger Zeitung 1848. márc. 19-i (36.) száma is. Az újság szerint 2000 nemzet- és polgárőr tartozott Zichy Ottó parancsnoksága alá. 158
