Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Balázs P.: Egy győri német polgár 1848/49-ben

lyekről hivatalos iratok nem szólnak részletesebben, s a feljegyzések fényt vetnek a történések rejtett mozgató erőire is. A naplóíró becsületes lokálpatrióta, aki a nehéz napokban szívesen vállal megbízatásokat a város érdekeinek védelmében, a haladás híve, de visszaborzad minden kockázatvállalástól s kétségbeesik, amikor a bécsi udvar és a magyar kormány között megszakadnak a békés kapcsolatok. Polgártársaival a legkritikusabb helyzetekben is férfiasan szolidáris, de már az első márciusi népgyűlések alkalmával is félelmesnek találja a népet és rosszallóan nézi az akadémiai ifjúság részvételét a népmozgalmakban. Kezdettől fogva idegesen figyeli a radikálisok tevékenységét és Lukács Sándor, valamint Zichy Ottó iránti ellenszenvének szinte nap mint nap kifejezést ad, s esténként, amikor feljegyzései közé zárkózik, szívesen rögzíti azokat a sértő megjegyzéseket is, amiket napközben róluk hallott. A napló ismertetését a terjedelem kényszerű korlátozása miatt két részre kellett osztani. A mostani első közlemény 1848 márciusától ugyanezen év október elejéig, vagyis Jellachich seregének átvonulásáig terjed, s remélhető, hogy az Arrabona következő évkönyvében mód lesz a folytatás publikálására is. Lényegében az első közleményben 4 fő kérdés köré csoportosítva ismertetjük Győr történetének féléves időszakát. Először a márciusi napok mozgalmas eseményeiről, majd a győri polgárőrség pozsonyi felvonulásáról szólunk. Ezt követően a napló a városi tisztújítások és az országgyűlési követválasztások feszült légkörébe vezet el bennünket, végül pedig megismerhetjük a nemzetőrség és az önvédelmi harc szervezésére tett erőfeszítéseket, amelyeket a konzervatív oldalról meg nem értés és éles ellenállás kísér végig. * * * A márciusi napok Győrött lejátszódott eseményeivel több eddig megjelent kiadvány is foglalkozik.

7 Ezek közül kettő is lényegében közvetlenül ugyanarra a forrásanyagra támaszkodik, amely alapján az alább következő leírás készült;

3 mindkettő azonban annyira töredékes és kivonatos, hogy a napló szövegének részletesebb és elemzőbb ismertetését együtt sem pótolhatják. Az európai forradalmi megmozdulások híre március első napjaiban éri el Győr városát. Naplóírónk március 2-án ír először az itáliai és franciaországi forradalmakról. Különösen a párizsi események aggasztják, ahol a nemzeti gárda és a „csőcselék" közötti utcai harcról és vérfürdőről is említést tesz. A megyei közgyűlésen Pareisz ügyvéd figyelmeztette a résztvevőket az infláció veszélyére, s a közgyűlés megbízta Balogh Kornél követet, hogy az országgyűlésen adjon kifejezést aggodalmának. Mindezek az események a helybeli takarékpénztár tagjainak nyugtalanságát is felkeltették, mert 72 000 váltóforint értékű 5 %-os státus papírjuk volt, amely a hírek alapján 18 000 forintot vesztene értékéből.

9 7 Szávay Gy., Győr c. monográfiája (Győr, 1896) 295—316., Borovszky S., Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye 386—387., Lám i. m. 89—91., 1848 Győrött és Győr—Mosón vármegyében 23—27., és Lengyel A., i. m. 125—141. 8 Lám i. m. és az 1848 Győrött és Győr—Mosón vármegyében c. kiadványban levő ismertetések. 9 Cap. Cth. XI. N. 995. A. 1848. márc. 2. Tudjuk, hogy Balogh Kornél Győr megyei követ másnap, március 3-án már fel is szólalt az országgyűlésen és felhívta a figyelmet az infláció veszélyére. A felszólalást Kossuth nagy beszéde és felirati javaslata követte. 150