Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Csatkai E.: Az 1786-ban feloszlatott győri ferences kolostor és templom leltára

A becslésben részt vett Albrecht Antal kőműves, Schnidt János kőfaragó, Seehardt ács és Bild Lőrinc asztalos, Dumler Simon szobrász, Capacci Antonio festő, Magner Károly fazekas, Beking orgonakészítő stb. Magában a templomban volt a főoltáron kívül hat nagyobb és hat kisebb mellékoltár, azonkívül hat pad. Ezeknek a faanyagát Bild vette fel. Szobrászati díszüknek becslése Dumlerre várt. Ö vette fel a tabernákulumot és két nagy alakot a főoltáron, továbbá két fagyertyatartót. Az első melléktoltáron megbecsülte a kánontáblákat és négy fagyertyatartót, az Anna oltáron a faragott díszítményeket, Szt. Antal oltárán négy gyertyatartót és a kánontáblákat és egy szekrénykét Mária-szoborral. Egy kisebb oltár következett Corpus Ghristiről elnevezve, itt is a faragványok érdekelték, hasonlóképpen az Erzsébet-oltáron, amely mellett a Segítő Mária oltára állt. A másik oldalon a Szt. Borbála oltár négy gyertyatartója és a faragott díszek kerültek listára, ugyanúgy a három kánontábla és szekrényke Mária-szoborral. Következett Nep. szt. János oltára, majd szt. Lőrincé, négy gyertyatartóval és a kánontáblákkal, továbbá egy szobros szekrénykével, majd Fájdalmas Szűz oltára. A Szt. Ferenc oltáron is állt négy gyertyatartó, kánontáblák és szobros szekrényke. Végül kis oltárral fejeződött be a sor az egyiptomi menekülés emlékére. Dumler a szószéket 30 ft-ra becsülte. Capacci győri festő a templom képeit leltározta. A főoltár bizonyára a védőszentet, István apostolt ábrázolta, csak aranyozott keretét említi a leltár és becsárát 4 ft-ra tette. A szentélyben két nagy kép volt: Krisztus születése és Menekülés Egyiptomba aranyozott keretben, hat-hat forintra értékelte őket a festő, még két ovális kép is függött. Az első mellékoltáron Mária-kép (1 ft. 20 x). mellette kis ovál Szt. Anna 1 ft, egy másik kis ovál kép rámában (30 x), Szt. Antal kis és nagy kép (1 ft. 45 x). Szt. Maximus ovális kép (15 x), Erzsébet kicsi és nagy kép (54 x), kicsi Segítő Mária kép (10 x). A brünni kegykép másolata aranyozott keretben, üvegezve (1 ft.), Borbála kis és nagy képe (9 x), Szt. Lőrinc nagy képe (1 ft. 30), kicsi kép (6 x), Szt. Ferenc kicsi és nagy képe (6 + 45 x). 14 kálvária stáció kép keretben (2 ft. 20 x). Magyar kápolna. Itt a főoltáron kívül két mellékoltár volt, négy nagyobb és három kisebb gyóntatószék, 10 pad. Hat ablak faanyagát is felbecsülték. Dumler a főoltáron a fadíszeket, a mellékoltárokon a gyertyatartókat és kánontáblákat foglalta leltárba. Capacci a főoltárképet 1 ft. 30 x-ra, egy másik rajta levő képet 10 x-ra, végül a tabemákulumon levőt, amely aranyozott keretben volt üveg alatt, 2 ft-ra becsülte. Az egyik mellékoltár Szt. Ferenc tiszteletére emeltetett, képét 10 x-ra, az oltár mellett levő képet pedig csak 3 x-ra tartotta a becsüs. A másik mellékoltárt Szt. Erzsébet tiszteletére emelték, két képe is volt rajta a szentnek, a nagyot 10, a kisebbet 3 x-ra becsülte Capacci. A templom és kápolna képeit összesen 29 ft-ra és 21 x-ra tartotta, ami bizonnyal nagyon reális nem lehetett. Még meg kell említeni, hogy Beking győri orgonakészítő 350 ft-ra becsülte a templom orgonáját, amelynek 16 változata volt, nyolc főmánuálja (öt a pozitívben, három a pedálban). A Magyar kápolnában négy változatú orgona állt, 30 ft-ra becsülte Beking. A templom eredetileg plébániatemplom volt Szt. István titulussal. Minthogy a középkori ferences kolostor templomostul 1594iben elpusztult, a ferencesek ezt a templomot kapták később és 1614-ben kezdték meg a helyreállítását. Az egyik sekrestyéből alakították ki a Magyar kápolnát. A rend feloszlatása után az épületet hosszú ideig raktárnak használták és csak 1826-ban építették 139