Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Csatkai E.: Az 1786-ban feloszlatott győri ferences kolostor és templom leltára

AZ 1786-BAN FELOSZLATOTT GYŐRI FERENCES KOLOSTOR ÉS TEMPLOM LELTÁRA A művészettörténet tudományának nemcsak abban merül ki a feladata, hogy megállapításait a jelenben meglevő emlékanyag számbavételével szövegezze meg, hanem tekintetbe kell vennie a lehetőség szerint az elpusztult vagy lappangó műemlékeket is. Régi képek, egykorú leírások, maradványok segítségével dolgozik a kutató ezen a téren; ha mást nem, legalább is egy-egy korszak művészetkultúrájának vagy ellenkezőjének képét tudja így teljesebbé tenni. A magyar művészettörténet veszteséglajstroma pedig felettébb nagy. Nem kell külön felemlíteni a tatárjárás és a 150 éves török hódoltság nyomán járt nagy veszteségeket. Kevéssé feltárt egy „képrombolás" hazánkban: II. József kora: 1780—90. Katolikus részről a kérdés kényes volt, hiszen a Habsburg-család a magyar katolicizmus egyik védőbástyája lévén egyik tagjának egyházellenes ténykedését megbélyegezni kínos félreértésekre adhatott okot, már pedig az egyházra súlyos csapást jelentett az említett 10 esztendő. Magunk az egészből csak a művészettörténeti vonatkozásokat akarjuk kibogozni. Példaképpen a győri ferences kolostor és templom körül tapasztalhatott műemlékrombolást ismertetjük.

1 Alsóausztriára ezt a munkát elvégezte Lautinger Ottó (Niederösterreichischer Pranger. Wien, Kirsch. 1926). II. József végső célja rendelkezéseivel az volt, hogy országaiban az egyházat függetlenítse Rómától. Kezdte a szerzetesekkel, akiknek külföldi elöljáróságait nem kívánta továbbra elismerni. Egyes szerzetek anyagi viszonyai is ziláltak voltak, ez adta meg az ötletet a császárnak, hogy megszüntesse a meditáló és kolduló rendeket, továbbá a remeteségeket. A magyar kancellária 1781 december 6-án adja ki a rendeletet az összeírásra és így oszlatják fel a kartauziak, kamalduliak, klarisszák, női kapucinusok és karmeliták kolostorait. Majd a trinitáriusok következtek 1783-ban. Eredetileg ugyan a tanító rendeket meg akarták hagyni, de később 1786-ban azokra is sor kerül':. Összesen 134 magyarországi férfikolostort és hat női zárdát zárt be a császár, ezzel mintegy 150 nagyobb épület és templom új felhasználása vált kérdéssé.

2 A városokban még hagyján: színház lett a templomból Bécsújhelyen, Kremsben, Steyrban, Budán; másutt raktár, ezzel persze teljesen kiforgatták ez eredeti épületeket a régi formájukból. Hanem nehezebb dolog volt a kisebb helyeken 1 A MOL-ban a feloszlatott kolostorok iratainak régi jelzése szerint E 18, újabban A 2762 jelzés alatt; a soproni ferencesek, a sopronbánfalvi pálosok és a csornai premontreiek idevonatkozó adatait feldolgoztuk a Sopron és környékének műemlékei c. munkában, 1953. második kiadás 1956. 2 Katolikus Szemle (1898) 710., Leskó., Szaicz Leó. Az egyes szakírók adatai nem mindig egyeznek. Házy Alajos [Vasvármegyei Régészeti Egylet évi jelentés (1878) 20.] szerint 34 pálos szerzetesházat töröltek el. Lásd még Századok (1905) 25. 133