Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dányi D.: Győr polgársága a XVIII. század végén

b) összetétele 1743—50 1751—60 1761—70 1771—80 1781—88 1. Régi polgárok és polgárfiúk 4,7 7,8 29,2 32,3 31,1 2. Egyéb győriek 43,0 36,5 38,9 42,2 50,3 3. M. országi bevándorlók 70,1 74,3 75,7 79,0 80,2 4. Külföldi bevándorlók 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 A bevándorlók adatai és arányai nemcsak egyének vagy családok társadalmi felemelkedését, vagy éppen életkörülményeik átváltozását sűrítették össze. A győri polgári társadalom jellemző tulajdonságának, de talán az egész város gazdasági, társadalmi életének egyik fontos vonását rögzítik. Azt nevezetesen, hogy a város legfontosabb társadalmi rétegében állandóan többségben van a faluról felvándorló iparos, kereskedő, fuvaros, vagy éppen csak valamiféle ingatlant szerző réteg, továbbá, hogy a győri polgárság nem jelentéktelen része külföldről áramlik. Az egész polgárság gazdasági, társadalmi, kulturális életét nagymértékben befolyásolhatta ez az újra megújuló folyamat. Pozitív, vagy negatív előjelét ma már alig rekonstruálhatjuk, de mint az egész város életére kiható tényezőt nem mellőzhetjük. Joggal feltételezhetjük például, hogy Győr sajátos barokk építészete, városképi motívumai, az előbb jelzett folyamatok hatását is visszatükrözik. De az is bizonyosnak tekinthető, hogy a gazdasági életben például az ipari technika és kultúra kialakulásában is éreztették erejüket. //. Külföldről bevándorló polgárok származási helye (vázlat) 1. Albania 2. Ausztria 3. Tyrol t.Cseh o. Morava 5. Porosz o. 6. Szilézia 7. Szász. o. 8. Frankónia 9. Bajor o 10. Svévia 11. Rajnai fej. 12.Westfólia 13.Elszbsz 14. Flandria 15. Francia o. 16. Spanyol o. 17. Velence 18. Macedónia • 5 fő o 5-10 fő a 10-20 fő Ä

20-40 fb a 40-60 fé js 60-80 fú "&100-200f$ 127