Arrabona - Múzeumi közlemények 6. (Győr, 1964)

Dányi D.: Győr polgársága a XVIII. század végén

és iparosokat, valamint a vagyonukból élőket a népszámlálás nemeseknek minősítette. A tisztviselőket, „tisztségviselőket" azonban polgároknak, ha letették a polgáresküt és nem honoratiornak. Ezek szerint még néhány fővel emelhetjük a polgáresküt tett győri lakosok számát. Az 1828. évi összeírás hiányosságai ismét gondot okoznak. A családfők száma ugyanis kevesebb, mint II. József korában, bár semmiféle népesedési katasztrófa nem játszódott le a két időpont között. Becslésünk szerint 300—600 családfő maradt ki az 1828. évi összeírásból a korabeli sematizmus népességszámára támaszkodva és a háztartások nagyságát 5—5,5 főre becsülve.

10 Sajnos semmiféle alapunk nincs a kimaradt családfők jogi osztályozására és így csak nagyon durva megközelítésként, a foglalkozás alapján közöljük az 1828. évi számlálás alábbi arányait. A kimaradt családfők valószínű nem adózó polgárok voltak és így a polgárok arányának további csökkenése feltételezhető. 4. A családfők megoszlása 1828-ban összes családfők Ebből polgár % Belváros 854 454 53,2 Üjváros 947 236 24,9 Majorok 488 112 23,0 Szabadhegy 238 5 2,1 összesen: 2527 807 31,9 Végül ismerjük a polgárok számát 1840. évből, amelyet egyébként Fényes Elek is megemlít, ötven év alatt mintegy az ötödével, 1014 főre növekedett a polgárság száma és aránya kb. 23 %-ra csökkent.

11 A Polgárkönyv adatait kell még elemeznünk, mert első tekintetre ellentmondanak eddigi megállapításainknak.

12 A táblázat adatai szerint, úgyszólván minden évben azonos számú polgárt vettek fel. Az éves adatok és a tíz éves átlagok is azt a látszatot keltik, mintha a polgárság száma nem növekedett volna. Azonban még a korabeli halandósági viszonyok között is számolnunk kell a polgárrá avatott 25—35 életévét betöltött lakosok 20—25 évig tartó polgárságával, azaz a polgárság lassú, de állandó növe10 Pálfy I., Győr sz. kir. város az 1828. évi összeírás megvilágításában. Statisztikai Szemle. (1934) 5. sz. 29. — a sematizmus és az összeírás alapján 6,2 fő háztartásnagyságot állapít meg. Nyilvánvalóan tévesen, mert a két forrás nem azonos körű népességet tartalmazott és az özvegyekkel zsúfolt városban már 1787-ben is 4,3 fő az átlagos háztartásnagyság. 11 Fényes E., Magyarország geográfiai szótára (Pest 1851) II. k. 72. 12 Győr városa szabad királyi városi rangjának elnyerése után díszes Albumba vezette az újonnan felvett polgárainak nevét és adatait „Album Dominorum civium Liberae et Regiae civitatis Jauriensis ab instaurata civitate Neo-receptorum... a die septima mensis maii anni DCCXLIII initium sumens". Az új polgárok neveit az Albumon kívül, amelyet 1839-ig megszakítatlanul vezetnek, 1754. évtől kezdve a Liber Tribunatusban, a „szószólók" könyvében, valamint a tanácsülések Protocollumaiban is megtalálhatjuk. GyÁL. 114