Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Uzsoki András: Bronzkori temető Mosonszentmiklós–Jánosháza-pusztán

Temetkezési szokás A feltárt 75 sírból harmincnyolc sír hamvasztásos urnatemetkezés, huszonkét sír pedig szórthamvas temetkezés volt. 21 sírban nem találtunk hamvakat, ennek oka majdnem minden esetben bolygatás volt, de a 39. és 40. sírok teljesen zavartalan állapotban kerültek feltárásra, így ezeknél a tökéletes hamvasztásra kell gondolnunk. Az eddig feltárt sírok alapján az urnás temetkezés aránya a szórthamvassal szemben 3:2. Érdekes jelenséggel találkoztunk az urnás temetkezésnél, ugyanis a 19., a 21., 38. és 50. sírokban több edényben is voltak hamvak. Az 50. sír három nagyméretű urnája olyan nagytömegű hamvat tartalmazott (18. ábra), hogy több személy temetkezésére kell gondolnunk. Természetesen e kérdésben a végleges, megnyugtató választ csak az antropológiai vizsgálatok adhatnának abban az esetben, ha az égett csontok olyan állapotban lennének, hogy azokról a meghatározó jellegeket biztosan le lehetne olvasni. Ilyen irányú kísérlet történt ugyan hamvainkkal,

2 azonban eredménytelenül végződött. A tökéletlenül hamvasztott csontok közül sokszor jól ki lehet válogatni a fogakat és egyes koponyarészeket. A fogak alkalmasak az életkor meghatározására a koponyacsontokkal együtt, azonkívül a fogakból azt is meg lehet állapítani, hogy egy vagy több személy temetkezéséről van-e szó. Régész e kérdést megnyugtatóan nem oldhatja meg, mert a hamvak mennyisége még nem bizonyíték, ennek oka a tökéletlen hamvasztás is lehet. A 44. szórthamvas temetkezésnél olyan jelenséget tapasztaltunk, amely kettős temetkezésre enged következtetni. A sír egyik felében földre szórt hamvak, ,mellette edénymellékletek voltak, ezektől jól elkülönítve ,a sír másik felében edényeket találtunk állatcsonttal (14. ábra). Az edényekben hamvak nem voltak, így két feltevés lehetséges: 1. A szórthamvas sír egyik felébe rakták a hamvakat a temetési edényekkel egyetemben, míg másik felébe a hús mellékletet és talán az élelmet tartalmazó edényeket. E következtetésnek ellentmond az a körülmény, hogy kis függesztős edényke is volt itt, melynek jelen esetben nem lehet élelemtartó szerepe. 2. A másik feltevés szerint egy sírgödörbe (valamennyi lelet pontosan egy szinten volt!) temették szórthamvas módon az egyik elhunytat, és urnás temetkezéssel a másikat. Ennek viszont az mond ellene, hogy a különálló edények egyikében sem voltak hamvak, esetleg a tökéletes hamvasztás miatt? Egyelőre még nem tudunk erre felelni. Ugyancsak talány az edényeknek olyan elhelyezése, hogy a csoporttól távolabb 1—2 edény egyedül áll. A 42. sír esetében jól szemlélhető (12. ábra) ez a jelenség. A sírgödör ovális alakja mellett ez az elhelyezés értelmetlennek látszik, ezért talán arra kell gondolnunk, hogy a sírgödör üres részébe olyan élelmet vagy bármilyen egyéb tárgyat tehettek, mely maradéktalanul elpusztult. A sírokban néha deformált edényeket találtunk, melyek másodszori égetés miatt torzultak el, s olvadás nyomát viselő bronz rögöt. Ebből arra következtetünk, hogy az elhunyttal veleadták a máglyára ékszereit és néha edényeket, melyek jobbára megsemmisültek. A sírgödör alakját a talaj csak ritkán mutatta meg, néhány biztos megfigyelés szerint ovális volt, mint a 42. síré (12. ábra), egy esetben lekerített 2 Deák Márta antropológus foglalkozott a hamvak vizsgálatával. 74