Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Merényi László: Háború-ellenes mozgalom Győrött az 1912/1913. évi Balkán-háború idején

területén megindultak az előkészületek. Tömeggyűlések sokaságát rendezték ebben az ügyben, Győrben február 2-án tartottak összejövetelt a munkások. Ezen megjelentek a polgári ellenzék képviselői is.

22 Győr munkásai gyakran tartottak február folyamán összejöveteleket. Ezeken a különböző helybeli üzemek dolgozói beszélték meg: mi a teendő a márciusban esedékes sztrájk alkalmával? A polgári ellenzék sajtója Győr megyében is a szocialisták készülő nagy mozgalmával rokonszenvezett.

23 A lakosság hangulatát észlelve, nem véletlen, hogy a hatóságok is katonai erősítést kértek a helyi karhatalom számára a nagy sztrájk napjaira.

24 Március első napjaiban mindenki érezte, hogy közeledik a nagy pillanat, amikor eldől: sikeres lesz-e a sztrájk vagy sem? Március 2-án ismét gyűlések voltak országszerte. Ezen a napon Győrben a szocialisták és a polgári ellenzék közös megmozdulást rendezett.

25 Ezen kifejezést adtak a helybeli lakosság elszántságának a kormány megbuktatásáért vívott harcban, s az általános, titkos választójog becsületes megvalósítását követelték.

26 A győri munkások és kispolgárok e gyűlésén valóságos „forradalmi indulat" uralkodott.

27 Néhány nap múlva azonban — mint derült égből a villámcsapás — érkezett meg a pártvezetőség kiáltványa, mely tudatta: elmarad a nagy sztrájk.

28 Az elkeseredés nagy lett. Igaz, március 9-én — akárcsak az ország más városaiban — a szociáldemokrata párt gyűlést rendezett ebben az ügyben és a vezetőség nagynehezen megmagyarázta eljárásának okát. Ez történt Győrben is, de itt is sok közbeszólás adott kifejezést a tömeg nemtetszésének.

29 Nagy csalódás volt a tömegek számára, hogy a heteken át előkészített és annyira várt általános sztrájk elmaradt. Ez erősen érezhető volt 1913 tavaszán Győrben is, de ez nem jelenti azt, hogy a munkásmozgalomban itt nagyarányú hanyatlás következett volna be. „Erős a szervezet"

30 — így tájékoztatta a Népszavát április 15-én Rudas Sándor a városból. A munkásszervezetek taglétszáma nem csökkent érezhetően (mint — sajnos — legtöbb vidékén az országnak), s a város proletárjai készen álltak egy esetleges újabb harcra. Ennek pedig hamarosan szüksége mutatkozott, mert a néhány hónapja ideiglenes másodlagosnak tekintett háborús veszély ismét megerősödött. Közben a Balkánon a háború 1913 februárjában kiújult, majd áprilisban újabb fegyverszünetre került sor. A nemzetközi feszültség azonban 1913 április második felében megnövekedett, mert Szkutari albán város elfoglalásával kapcsolatban a Monarchia háborús uszító körei igen erős kardcsörtetésbe kezdtek. Megtámadással fenyegették a kis Montenegrót, s ez a háborús veszélyt rendkívül megnövelte. Országszerte nagyarányú tiltakozás fogadta ezeket az agreszsziós terveket. Győr megye lakossága is elítélte ezeket. „Miért keveredjünk háborúba egy városért, melynek a nevét is alig hallottuk ezelőtt?"

31 „Békét kívá22 OLBMR 1913/563. sz. 23 Ezt bizonyítja a helvi ellenzéki sajtó számos cikke 1913 februárjában. 24 OLBMR 1913/262. sz. 25 OLBMR 1913/563. sz. 26 Uo. 27 Népszava 1913. március 4. 28 GyN 1913. március 6. 29 A magyarországi szocziálisztikus munkásmozgalmak az 1913. évben. (Államrendőrségi jelentés) Bp. 1914. 59—60. 1. 30 PTIA A XV. 1/1913/10. a. 31 GyU 1913. április 26. 843