Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Sáry István: Szigetköz vasútépítési tervezetének története

1908. január 22-i községi küldöttek érdekeltségi értekezlete felmérő jellegénél fogva meghozta az első hozzávetőleges megajánlásokat. A jelenlevők nagyobb többségükben egyetértettek a vasút kiépítésének gondolatával. Hozzájárulások tekintetében csak a kis lélekszámú és kevés földterülettel rendelkező községek maradtak el fizetésképtelenségükre hivatkozva. Magyaróvár már itt hajlandónak mutatkozott a ráeső 40,000 korona biztosítására. Mosón község képviselői kijelentették, hogy azon esetben hajlandók a költségekhez hozzájárulni, ha a vasút a községen keresztül vezet. Az előzetes tanácskozás bár csak részben felelt meg az előirányzatnak, az ügyhöz való hozzáállás azonban lehetőséget adott az előrehaladásra. A Győr megyei érdekeltségi értekezlet összehívására 1908. március 1-én került sor. A teljes számmal megjelent községi küldöttek mellett a földbirtokosok közül csak a Székeskáptalan képviseltette magát.Az aránytalan összetétel magában rejtette az eredménytelenséget. A földbirtokosok távolmaradásával ugyanis a községek bizalmatlanul tekintettek a vállalkozás kimenetelére. Ehhez még hozzájárult az, hogy anyagi támogatásra egyébként sem mutatkoztak hajlandónak. Az építési tőke nagyobb részének biztosítását az államtól várták. Megajánlás tekintetében végeredményben semmi nem történt. A vasútüggyel kapcsolatos kezdeti fellángolás után az értekezleten megnyilvánult közöny nem biztatott reménnyel a további tárgyalások eredményes kimenetelére nézve sem. A tájékozódó jellegű össz-értekezlet után az érdekelt Győr megyei községek közgyűléseik elé vitték a vasút kérdését. Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér és Dunaszentpál szinte azonos véleménnyel utasították el a tervezett vasúthoz való költség-ihozzájárulást. Győrzámoly község képviselőtestületi határozatában a következőket olvashatjuk: „A község képviselő testülete Győr-Magyaróvár h. é. vasút építéséhez ez idő szerint semmi féle összeget nem szavaz meg, mert a kilátásba helyezett államsegély kevés, a község terhére előirt 20,000 kor. ahhoz sok, hogy egy bizonytalan kimenetelű vállalatba fektetve legyen. Semmi féle összeget sem állapit meg a közgyűlés, mert tudomás szerint a nagybirtokosok a reájuk eső összeget nem adják meg, igy a vasútépítéshez szükséges összeg nem jöhet össze."

16 A többi, távolabb eső érdekelt községek közül Dunaszeg a vasútügy kedvező alakulásától tette függővé hozzájárulási határozathozatalát. Ásvány és Ráró községek az előirányzatnak megfelelően határoztak. Ha figyelembe vesszük a megajánlás tekintetében a fenti községek megoszlását, akkor azt látjuk, hogy a vasútügyhöz való viszonyra a földbirtokosok magatartása mellett egyéb szempontok is lényeges befolyást gyakoroltak. A rendelkezésre álló adatok azt bizonyítják, hogy az érdekeltséget a fenti nem alaptalan indokokon kívül az illetékes községeknek Győrhöz való kedvező, vagy kedvezőtlen fekvése döntötte el. A nemleges határozatokban ugyanis világosan kirajzolódik a viszonylagos előnyös helyzetből eredő kicsinyes egyéni érdek, mely a közszükségleten felülkerekedett. Győr megye törvényhatósági bizottsága 1908. október 5-i közgyűlésében tárgyalta meg a vasút építési tőkéjéhez való hozzájárulás kérdését. Érdemleges eredmények itt sem születtek. A megye nehéz anyagi viszonyaira való hivatkozással az előirányzott 100,000 koronával szemben, mindössze 10,000 koronát biztosított. 16 Uo. Győrzámoly község képviselőtestületi jegyzőkönyve 9/1908. 330