Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Sáry István: Szigetköz vasútépítési tervezetének története

SZIGETKÖZ VASÜTÉPÍTÉSI TERVEZETÉNEK TÖRTÉNETE A Nagy- és Kis Duna által bezárt 375 km

2 területű Szigetköz közlekedési útvonalainak kialakulása még a tizenharmadik századba nyúlik vissza. A földrajzi lehetőségek megszabta útirányuk, szinte változatlanul megmaradt napjainkig. A természetes vízrajzi adottság évszázadokon keresztül szolgálta a lakosság halászati, védelmi és közlekedési szükségleteit. A terület társadalmi fejlődésére és a külvilággal való érintkezésére azonban, előnyei mellett korlátozó tényezőként is jelentkezett. Ez főleg a kapitalista fejlődés következményeként megindult nagymérvű áruforgalomnál mutatkozott meg legjobban. A XIX. századi folyamszabályozások ugyanis, a termékek olcsó szállítását és kedvező elhelyezését biztosították. Szigetköz azonban — melynek határát képezték a hajózható víziutak — a gazdasági-forgalmi lehetőségeket hajóállomás hiányában nem tudta kihasználni. A vízi közlekedésben a már az előző századokban is oly fontos szerepet játszó dereglyéik a meginduló gőzhajózással idejüket múlták és fokozatosan vesztették el jelentőségüket. A századforduló idején a terület termelő lakosságának egyetlen közlekedési lehetősége maradt a tengely-szállítás. Ez azonban a felvevő piacok távolságait tekintve hosszadalmas és költséges volt. A gazdasági fejlődési foknak nem megfelelő közlekedési viszonyok a termelői befektetés és értékesítés arányára kedvezőtlen befolyást gyakoroltak. A termékeket feldolgozó megfelelő üzemek létesítésére Szigetköz területén is történtek kísérletek, a szállítási nehézségek következtében azonban itt is csak részleges eredmények születtek. A két természetes felvevő piac: Győr és Magyaróvár szigetközi viszonylatban egyedül a tőszomszédságban fekvő községeket tudta rendszeres piaci árutermelőkké tenni. A távolabb eső községek csak több órás fáradságos utazással biztosíthatták áruelhelyezésüket. Az értékesítés és bevásárlás ennek ellenére a felvevő ipari és gazdasági gócpontokhoz kötötte őket. A várossal való lassú érintkezés azonban az évszázados gazdasági, társadalmi elzárkózást továbbra sem tudta feloldani. A modern közlekedés minden vívmányától mellőzött, s emellett még az ármentesítés terhét is viselő lakosság korlátozott életlehetőségei szükségszerűen megoldást követeltek. A tények figyelembevételével vetődött fel egy szigetközi vasút kiépítésének tervezete. A közforgalom megjavítására szolgáló alapos okok, és a vasúti közlekedés megindulásával járó haszon a vállalkozót sem késleltették. A helyiérdekű vasút tervezésére és kivitelezésére Egyesy Géza tervező, budapesti lakos vállalkozott. A felvetett kérdéssel kapcsolatos előzetes tanácskozásra Győrött került sor az 1903. év elején. A vállalkozó és az érdekelt törvényhatóság illetékes képviselői közötti megbeszélések részleteiről írásbeli nyomok nem maradtak fenn, de annyi bizonyos, hogy Győr vármegye kedvezően 21 Arrabona 321