Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Csatkai Endre: Érdekességek a győri Xántus János Múzeum színlapgyűjteményében

3. Goldmark Károly mint hangversenyrendező Győrött Goldmark Károly kiváló zeneszerző (1830—1915) győri szerepléséről bőségesen ír Petz Lajos a győri zenetörténetben; megemlékezik róla a művész önéletrajza alapján Lám Frigyes a színiház történetében.

11 Ez utóbbi említés azon a réven történik, hogy 1849-ben a soproni Kottaun-színtársulat a nyarat Győrött töltötte, Goldmark pedig akkor a zenekar hegedűse volt és tehát ő is Győrött időzött. Az önéletrajz elmondja, hogy nemegyszer volt kellemetlensége ,az osztrák császári sereggel, majd hogy ki nem végezték. Igaz magyar érzelmű volt, hiszen 1848-ban falujából, Németkereszturról ő is kivonult, hogy az arrafelé vonuló horvát martalócoktól megvédje a vidéket. Maga Goldmark írja in eg büszkén, hogy szólódarabot játszott 1849. május 20-án a színház ama hangversenyén, melynek jövedelmét a Budavárnál az ostrom alatt megsebesült honvédek javára adták. A színlap-gyűjteményben megvan ez a nevezetes színlap a műsorral, amelyből kiderül, hogy a fiatal művész Bériotnak hegedűversenyét adta elő. A maga idejében igen kedvelt szerző művei alapos alkalmat adtak rá, hogy az előadó tanúságot tehessen kitűnő technikájáról. Goldmark Sopronban is két ismert szólistaszereplésekor csak tőle játszott: 1850. március 18-án a színházban valamelyik hegedűszólóját és március 24-én a kaszinóban (a mai belvárosi általános iskolában) a Tremolót. 1850-ben Goldmark már nem tért vissza a társulattal Győrbe, Budán kapott szerződést. Blaha Lujza mint gyermekszereplő Győrött A Nemzet csalogánya, Blaha Lujza 1850. szeptember 8-án született Rimaszombaton ; az ottani anyakönyvbe mint Reindl Ludovikát írták be. Apja Reindl Sándor, Várai néven színészkedett kisebb társulatoknál, anyja hasonlóképp. A gyermeket hétköznap a lakásban hagyták, míg a szülők próbán voltak, az pedig legszívesebben a parasztgyerekek közé vegyült; ha vasárnap mégis színházba vitték, a hallott dalokat másnap már tisztán el tudta énekelni. Első színpadi szereplése 5 éves korában esett meg, amikor az egyik dirab felvonásközében elénekelte a Káka tövén költ a ruca című népdalt.

12 Várai azonban hamarosan meghalt, az anya pedig férjhez ment Kölesi Antal díszletfestőhöz, Lujza tehát mostohaapja nevét használta. 1858-ban a Kölesi házaspár Győrött működött Hegedűs Lajos társulatánál. Nyomorúságos körülmények közt laktak, egy padlásszobában, amelynek még ablaka sem volt, az ajtón át ért be valami világosság. Lujza a győri apácákhoz járt iskolába. Akkoriban színészgyerekek szoktak fellépni olyan darabokban, ahol megfelelő gyermekszerep akadt, így Lujza 1858. január 15-én lépett fel életében először a Koldusnő című darabban. Kovács Pál, a neves író meg is ^említette színikritikában: „Szivem mélyéből ajánlom Kölesi Luiza szüleinek, hogy ezt az ügyes kis fekete leányt szorgalmasan képezzék, mert ily rejtett bimbókból nyílnak később a büszke rózsák."

13 11 Lám i. m. 107—108. Említi Petz i. m. 288. és 412. 12 Kéri Gy., Blaha Lujza élete. A? 1848/9-i Múzeum kiadása. Számozatlan. Nincs említve hol történt. 13 U. a. 300