Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Balázs Péter: Az első győri iparműkiállítás 1846-ban

repeltetését, s azt, hogy a gőzös a kép főhelyét foglalja el. A hordó és a göngyöleg is idegenek Győr kereskedésétől. Konkrét javaslatot is tesz az érdempénzre vonatkozóan. Ha tájképnek kell lennie a háttérben, úgy azt Győr vidékéről kell venni: Győr bástyái romladozó állapotban, mellettük az ottani posztógyár kürtője füstölögne, jelezve, hogy a várköveket gyárfalakba építik, amelyek a füstöt nem ágyúból, hanem gőzkazánokból eresztik. így Győr város és a kor indusztriális irányzata egyaránt kifejezésre jutna. Az eszmét alakban kell kifejezésre juttatni, s Csanády szánalommal, sőt undorral tekinti Egyiptom ökörés macskaisteneit, míg Hellas istenített férfiaiban és hölgyeiben az emberi tökélyesedés nagy rendeltetését látja kifejezve. Az indusztriát és a kereskedést alakokban adná az érmeken. Odaállítaná az indusztria istenasszonyát, amely bőségszaruját a mellette levő Mereurnak nyújtja át, miszerint áldását e szaruból ő hintse ki a mezőgazdaságra is, amely alatta a gabonazsákokban legyen jelképezve s hintse főleg Győr fölébe, mely bástyáival s gyáraival úgyis képviselve lesz mellette. A védelem eszméjét fejezze ki egy pajzs, .amely Mercur második kezében lévén, azt az indusztriának mutatja. A filiáció eszméjét úgy gondolja kifejezésre juttatni, hogy Mercur pajzsán legyen Magyarország címere, s ez képviselje az egész országot. Magyarorság címerének közepén álljon Győr városának címere, vagy a védegyleti vidék címere. A hátrész koszorújába szalagot szeretne befűzetni, s legfelől bevésetné a szalag lapjába Győr, jobbról Győrsziget, balról Ménfő nevét, amely helységekből kiállítók vettek részt az ipari seregszemlén. A koszorú közepe üresen marad, hogy oda a kitüntetettek nevei vésettessenek be. Végezetül Csanády közli, hogy a vésés díja 70 pengőforint lesz, az anyaércé pedig 10 pengőforint. A veretes árát egyelőre nem tudta közölni.

59 Bár Csanády a győriektől — akár saját, akár egyenesen Kari Henrik címére — mielőbbi választ kért, nem tudjuk, hogy az érdempénzek ügyében a továbbiakban milyen közvetlen lépések történtek. Valószínűnek kell tartanunk, hogy Lukács Sándor közvetlenül a vésnökhöz fordulhatott válaszával. Az érmek elkészítése azonban egyre csak húzódott. Időközben kiosztották az 1846. évi országos iparműkiállítás érmeit is, amelyekből több győri is részesült.

60 Lukács Sándor végül is megunván a sok huzavonát, levélben kereste meg Csanádyt, hogy a győri kiállítás emlékérmeinek elkészítésénél az ugyanazon évi pesti országos kiállítás érmeinek mintáit használhassák fel. Lukács eredeti levele nem maradt ránk, csak Csanády válasza, amely többek között ezeket mondja: „Felelek, de csak annyit, hogy felelni fogok . .. Választmányi határozat keilend ez ügyben, s ülésünk csak pénteken fog lenni. De ekkor előtérjesztendem s végzést eszközlendek az ügyben. Minőt — nem tudom. Egyébiránt azt gondolom, nehéz lesz használniuk a mi pénzünk anyját. Hátlapja ment minden Írástól, ez tehát nem szolgáltat nehézséget. De a mellső lap igen. Az anyába magába van belevésve „A magyar iparegyesület". Ez nem ülhetik a kegyetek pénzére. S nem tudom, váljon lehet-e e véseteket úgy elsimítani, hogy az öntés érc-gyurmája bele ne mélyedjen és anyánk e vésete is használható állapotban maradjon. Ugy képzelődöm, hogy legföllebb hátlapját használhatják pénzünknek — ami egyéb59 Uo. 60 Az Országos Iparegyesület Levéltárában (1847:15) megtalálhatók Link Mihály és Wiedner Patrik levelei, amelyekben közlik, hogy — személyesen nem tudván a díjkiosztáson megjelenni — az érdempénznek számukra való megküldését kérik. 270