Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Balázs Péter: Az első győri iparműkiállítás 1846-ban

utalva, mint az iparra, s amelynek nyugati szomszédai — előrehaladott iparuk révén — oly veszélyes riválisai, nagyon tiszteletreméltó, ha az iparosok mesterségük művészi termékeivel ki mernek lépni a nyilvánosság elé. Eközben meg kell küzdeniök azzal az előítélettel is, hogy csak az lehet jó és szép iparcikk, ami külföldről való. Méginkább tiszteletreméltó, hogy a mi iparosaink olyan iparcikkeket vihettek a kiállításra, amilyenek sok más — Győrnél nagyobb — külföldi vidéki városban is alig találhatók.

53 A Hetilap és a Pesti Hirlap július 17-i számában Lukács Sándor írt beszámolót a kiállítás előkészítéséről, megnyitásáról és Kossuth látogatásáról. A Hetilap augusztus 28-i száma „Üdvözöljük a győrieket" cím alatt részletesen ismerteti a bíráló bizottság jelentését, a jutalmazottak névsorát, és nem fukarkodik az elismeréssel: „ ... Magyarország jövendője főtényezőjenek, a műiparnak oly művelt, oly elkészített terére s ezen oly sokatígérő zsengékre találni a magyar nyelvű és érzelmű Győrben . .." Mint már említettük, a kiállítást rendező választmány arra kérte Kossuth Lajost, hogy a kiállított tárgyak bírálatára Pestről küldjön ki bizottságot. Kossuth teljesítette a kérést, és az Iparegyesület részéről Monte Dégói Albertet, Tóth Gáspárt és Csanády Ferencet küldte ki mű- és díj bírói minőségben. A bírálók maguk is gyönyörűséggel érezvén eltelni magukat, hogy az ország „mozgalmas műiparának a vidéken is oly művelt, elkészített téréi vannak, minőt Győrött lelni", de ugyanakkor tisztükhöz híven a szigorúságot és pártatlanságot elvül állították fel. A díjak csak Győrre és iparára szorítkoztak, tehát nem voltak egyenlő értékűek az országosakkal. A bírálók tisztük gyakorlása közben mások szakvéleményét is igénybe vették, így például Liezenmayer mester vegyikészítményeit Hergeszell Antal és Graf János, Schön cukrászét Korbonics György, Pakrócz mester kefeneműit Hajdi Ferenc festő, Skopáll zongorakészítő kiállított tárgyait Csatskó Imre, Stanke Sándor és Jankó Mihály bírálták el. A bírálók lelkiismeretes munkáit tanúsítja az általuk szerkesztett Mű- és Díjbírálati Jelentés is, amelyet ugyanolyan elvek szerint és alapossággal állítottak össze, mint ahogyan Kossuth jelentése készült az első országos iparkiállításról.

54 A kiállítást rendező bizottmány azt is elhatározta, hogy a) valahányszor a jövőben Pesten kiállítás leend, 3 hónappal azelőtt Győrött is lesz kiállítás; b) jövő évben női kézimunkák fognak kiállíttatni; c) két év múlva állat- és nyerstermesztvények kiállítása leend. E kiállítások egymást felváltva fognak tartatni, s minden évben más-más kiállítás lévén, minden osztályok jobb munkára fognak serkentetni.

55 Még ugyanebben az évben a pesti országos iparműkiállításon több győri iparos vett részt, és részesült díj ázásban : Wiedner Patrik takács nagyezüst, Müller József fegyverműves és Link Mihály gyapotkelmegyáros kisezüst, Székely Károly órás és Stádel Károly gépész bronz érmet nyertek.

56 A győri kiállítás érmeinek elkészíttetését az Országos Iparegyesület lelkes és tevékeny titkára, Csanády Ferenc vállalta magára. Csanády még a kiállítás évében levélben kereste meg e tárgyban Kari Henrik körmöcbányai vésnököt, 53 Vaterland 1846. jún. 18-i sz. 54 Gelléry M., A kiállítások története. .. 143. 1. 55 Hetilap 1846. júl. 17,-i sz. 56 Uo. 1846. okt 13-i sz. 268