Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Balázs Péter: Az első győri iparműkiállítás 1846-ban
érdemesítették. Wallner János kötélverő a legfinomabbtól a legerősebbikig többféle munkát állított ki, amelyek közül különösen az addig Győrött nem gyártott finomabb zsinórok arattak sikert. Bronz érdeméremmel jutalmazták. A győri könyvkötészet is említésreméltó hagyományokra tekinthet vissza. A XVII. század végétől, de különösen a XVIII. századból már ismerjük a mesterek neveit is, akiknek nem egy gyönyörű alkotása máig is fennmaradt. Az Árpás, Holtzer, Müller és Schatten műhelyek remekei mellé méltán sorakoznak a XIX. századi könyvkötők munkái is. 47 A győri polgároknak a könyv iránti szeretetét tanúsítja, hogy 1846-ban a városban öt könyvkötő mester dolgozott, akik együttesen még tíz legényt és öt inast is foglalkoztattak, azaz összesen 20 személy foglalatoskodott az olvasás közben megrongálódott vagy különös becsben tartott könyvek kötésével. 48 Ezek közül hárman bemutatták munkáik javát a kiállításon. A könyvkötők, de talán az összes kiállítók között is a legnagyobb sikert Kuchárszky Antal aratta, akinek kiállított remekei nemcsak a látogatók, hanem a bíráló bizottság teljes elismerését is elnyerték. A legújabb francia és angol minta szerinti remekművei mind a külső szépség, mind az erősség szempontjából is kifogástalanok voltak. A mester kiállított olyan könyveket is, amelyeknek kötését 10—20 évvel korábban készítette el, s ennyi évi használatból kérte azokat vissza, de ezeken is a táblák szilárdak, a sarkok hibátlanok, a fűzések mozdulatlanok voltak. A bírálók az aranyérem odaítélése mellett nem késtek kimondani, hogy a könyvkötő mesterség köréből „oly jeleset s kitűnőt, minők Kuchárszky úr művei, még nem láttak". Schatten Ferenc nemezpapírból készült ékszerdoboza okleveles dicséretet nyert. Ritter Gábort a bizottság nagyobb gondosságra hívta fel. Unger Mátyás kártyakészítő nemcsak azért nyert dicsérő oklevelet, mert kártyáin az ábrák szépek voltak, hanem azért is, mert alakjait magyar öltözékbe rajzolta. A négy kefekötő mester közül Pakrócz József kefeneműit láthatta a közönség a kiállításon, amelyek erősek voltak és a tépésnek nem engedtek. A legkülönfélébb — Győrött eddig nem gyártott — festőecseteiért dicsérő oklevelet kapott. Frey János és Kocsis József fésűsök munkái méltányló elismerésben részesültek. Győrött ebben az időben négy kesztyűs dolgozott. A kiállításon is résztvevő Angerer Károly műhelye évente 20 000 pár kesztyűt készített. A kiállított minta47 B. Koroknay É., Győr régi könyvkötészete. Magyar Könyvszemle (Bp. 1955.) 88—119. 48 Jellemző adalékként érdemes megemlíteni, hogy pl. Szüts Adolf volt megyei alügyész lakásán 1847-ben kb. 200 művet leltároztak csaknem 1000 kötetben. A könyvek között a nyugati romantikus irodalom, a francia felvilágosodás íróinak munkái, a francia forradalomra és Napóleonra vonatkozó francia-német történeti művek, a magyar regényirodalom akkor olvasott termékei és a reformkori politikai irodalom kötetei egyaránt megtalálhatók. Koltai Horváth Dániel volt másodalispán könyvtárában a gazdag irodalmi és politikai anyag mellett elsősorban közgazdasági és jogi könyvek találhatók. Vörös K., Egy győri nemes könyvtára a forradalom előtt. Magyar Könyvszemle. (Bp. 1955) 73—87. Ecker Jánosnak, a reformkor neves győri polgárának jelentős irodalmi és természettudományi könyvtára volt. hám F., Egy győri polgár a reformkorban. (Győr, 1928) 35. Balogh Sándor kanonok 1810-ben 5762 műből álló gyűjteményét hagyta a Papnövelde könyvtárára. Csatkai E., Adatok a győri könyv történetéhez. Arrabona (1962) 123—127. 264
