Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Szigeti Kilián: A győri Szt. Ignác-templom zenéje a XVIII. században

felében még nem jegyezték fel rendszeresen a régens chori nevét és hivatalát, így a korábbi karmesterek közül csak egyet ismerünk névszerint: M (agister) Carolus Streift, aki 1715-ben volt praeíectus chori. A század közepétől azonban rendszeresen megtaláljuk a régens chori nevét a megfelelő névtárakban. Ezek: P. Mathias Gutsman 1756—58 P. Franciscus Abel 1759 P. Michael Hübner 1760 P. Stanislaus Schmid 1761 P. Franciscus Parniczki 1762 P. Theophilus Socher 1763—64 P. Joachimus Kossatschek 1765 P. Josephus Schneller 1766 P. Gervasius Jenami 1767 P. Sigismundus Schurian 1768 P. Petrus Fein 1772 P. Josephus Hiemer 1773. Néha a regens chorinak segítsége is volt. Így 1772-ben M. Franciscus Borg. Lángh szerepel a névtárban, mint a regens chori sociusa.

7 Végül beszámolunk röviden arról, milyen műveket énekeltek és milyen szerzők művei szerepeltek a műsoron. A művek között a központi helyet természetesen a misekompoziciók foglalják el. 50 zenekari mise található a gyűjteményben. Még nagyobb számmal vannak képviselve a barokk korban annyira kedvelt Utániak. 55 feldolgozásban fordul elő a litánia a győri kótatári anyagban. Különleges érdekességet képeznek a zenekari vecsernyék. Ezt a szokást a barokk korban másutt (pl. Pannonhalmán) is megtaláljuk. A gyűjtemény többi része: miserészletek, motetták, himnuszok, 94 ária és a négy Mária-antifóna többféle feldolgozásban. Meghaladná tanulmányunk kereteit az egyes művek behatóbb ismertetése. (A ránkmaradt művek katalógusát lásd a tanulmány végén.) Pusztán arra szorítkozunk, hogy a szereplő szerzők közül a jelentősebbeket kissé bemutassuk olvasóinknak, a többieknek pedig legalább névsorát közöljük, hogy ezáltal némi betekintést nyújtsunk a XVIII. századi győri zenei élet stílusába. A korszak, amelyről beszélünk, egyházzenei szempontból átmeneti kor. A klasszikus polifóniából kibontakozott itáliai barokk egyházzene elmúlóban van. Az olasz opera az egyházi kompozíciókra is rányomta bélyegét. Bécs zenei élete is az olasz operastílus hatása alá kerül. Németországban a hangszeres zene műhelyeiben, főleg Mannheimben, szimfonikus irányba kezd az egyházi zene eltolódni. Más német helyeken a barokk "művészet utolsó epigonjai utánozzák 3 nagy mesterek stílusát.

8 A győri Szent Ignác-templom zenéje ezeket az áramlatokat tükrözteti. Semmi nyomát nem találjuk, hogy a klasszikus polifónia remekműveit énekel7 A felsorolt nevek a Catalogus idézett évfolyamainak megfelelő füzetében a győri kollégiumnál találhatók. 8 Ursprung, O., Die katholische Kirchenmusik (Handbuch der Musikwissenschaft) (Potsdam, 1931) 239- skk. 1. — Továbbá: Hout-Pleuroux, P., Histoire de la Musique Religieuse (Paris, 1957) 173. 216—217. és 274. 238