Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Uzsoki András: Török-kori rablánc a Xántus János Múzeumban

tagon, a Marcal folyó szabályozásánál.

3 Ezen'a területen a középkorban Sebes nevű község állt, mely a közvetlen szomszédságában levő Dusnok nevű községgel együtt (a mai Koroncó község határában feküdt) a 16. század végén elpusztult.

4 A vidék elpusztítása Győr 1594—98. évi megszállásával, illetve a 16. század vésd, 17. század eleji török portyázásokkal hozható kapcsolatba. Az egykori Sebes község helyén a folyószabályozáskor az említett lakattal együtt mezőgazdasági vastárgyak és agyagedények kerültek elő. Ugyanezen a helyen a győri múzeum 1947iben ásatást végzett, melynek során 16. századi agyagedény égető kemencét tártak fel számos agyagedénnyel együtt. A régészeti ásatás eredményeiből, a folyószabályozáskor előkerült leletekből, valamint a község elpusztulására vonatkozó történelmi adatokból a gyirmóti lakat korát a 16. század végére, ill. a 17. század elejére keltezhetjük. A győri rablánc alakjához hasonló szerkezetű példányokat közöl Témesváry Ferenc, melyek zárszerkezete és egyenes kengyeltüskéje teljesen azonosnak mondható.

5 A felsoroltak alapján a győri lakat korát a 16—17. századforduló idejére keltezzük.

6 összehasonlításra alkalmas 16. századvégi, vagy 17. századi metszeteken rabszíjra fűzött lakosságot, illetve katonaságot láthatunk. Fülek 1593. évi elfoglalásának képén

7 négy magyar lovaskatona öt hátrakötött kezű török foglyot vezet rabkötélen, melynek egyik vége az oldalt lovagló katonáihoz van erősítve. Bihács 1594. november 5-i ostromának ábrázolásán

8 négy magyar lovashoz nyolc turbános, megkötött kezű török van fűzve. Szolnok 1595. évi metszetén

9 magyar lovasok hat törököt hurcolnak hasonló módon. A törökök keze elől van összekötve, a kötelék két vége a két szélső lovashoz van erősítve. Törökszentmiklós 1595. évi visszafoglalását ábrázoló metszeten

10 két keresztény lovas tíz hátrakötött kezű, párosával egymás mögött haladó törököt vezet maga mögött. Kötelékre vannak fűzve, ennek egyik végét a foglyokat kísérő katona tartja kézfejére csavarva, míg a másik vége az egyik lovashoz van erősítve. A tatároknak 1663. évi Morvaországba történő betörését ábrázoló metszeten

11 négy hátrakötött kezű, kötelékre fűzött foglyot tatár lovas kísér maga előtt, a kötelék végét magához kötötte. A felsorolt metszetek egyikén sem látunk nyakra helyezett bilincset vagy köteléket. A törökök 1595. évi pusztítását leíró, ^ö-^ben megjelent röplap

12 rabságba hurcolt lakosságot ábrázol (3. ábra). A kép rajzolója nagyvonalúan dolgozott, így nem lehet megállapítani, hogy lánc, vagy egyszerű szíj, esetleg kötél 3 A szabályozásnál előkerült leleteket Czigány Béla mentette meg, gyűjteménye jelenleg a győri múzeum állandó kiállításában látható. A lelet előkerüléséről adott szíves felvilágosításáért ezúton mondok köszönetet. 4 Lengyel A., Pusztult falvak, eltűnt helynevek Győr megyében. (Győr, 1941) 30, 56. 5 Témesváry i. m. 54. ábra, 8—13. 6 Témesváry Ferenc szóbeli közlése szerint a győri lakat a 16. sz. végére keltezhető. 7 MNM Történeti Múzeum Történelemi Képcsarnok. Ltsz.: T 4215. Ezúton is megköszönöm Czennerné Wilhelmb Gizella muzeológusnak szíves segítségét és tanácsát, melyet a Történelmi Képcsarnok metszeteinek tanulmányozásakor nyújtott. 8 Uo. ltsz.: T 4200. 9 Uo. lísz.: T 4263. 10 Uo. ltsz.: T 4251. 11 Uo. ltsz.: 58.2473. 12 Országos Széchényi Könyvtár, RMK Röplap ltsz.: 375 (1595). 197