Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Kozák Károly: Három- és négykarélyos templomok Magyarországon

valószínűleg még a XI. században is használták. Az óbudai (13. kép) és szombathelyi cella trichorák a IV. század végén, az utóbbi talán az V. század elején épült,

42 Az óbudai római romokról feljegyezték, hogy a honfoglalás idején még jelentős maradványaik álltak.

43 Az említett cella trichorák alapraj zilag és méreteiket tekintve nagyon hasonlítanak a tárgyalt középkori kápolnákhoz, templomok szentélyeihez. Sajnos, ezeknek azonban csak alapfalait ismerjük. Az kétségtelen, hogy a dunántúli cella trichorák a római temetőkápolnák mintájára 16. kép. A római Szt. Sixtus-kápolna (Rahtgen után). készültek (14. kép). Ezek között vannak még ma is állók — természetesen többször kijavítva, helyreállítva. A római katakombák feletti Szt. Soteris (15. kép) és Szt. Sixtus (16. kép) kápolnák is ezek közé tartoznak. Ha ezeket összehasonlítjuk középkori 'három- és négykaréjos kápolnáikkal, templomaink szentélyével, feltétlenül találunk köztük kapcsolatot, formájuk, méretük, tömeghatásuk tekintetében. Bár a környező országokban is találunk hasonló kápolnákat

44 és háromkarélyos szentélyű templomokat, mégsem tartjuk lehetetlennek, hogy a tárgyalt hazai csoport valamelyikénél az egyik akkor még álló pannóniai ókeresztény cella trichora volt — legalább részben — a mintakép. Természetesen nem tagadjuk annak lehetőségét sem, hogy egyiknél-másiknál máshonnan is kaphattak indítékokat. Ez esetben azonban inkább csak formai átvételre gondolhatunk. 42 Gosztonyi Gy., A pécsi ókeresztény temető. (Bp., 1941) Paulovics I., SavariaSzombathely topográfiája. (Szombathely, 1943) — Nagy L., Az óbudai ókeresztény cella trichora a Raktár utcában. (Budapest, 1931). 43 Szabó K., Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok tetteiről (Pest, 1860) 66. 44 Chaleupeczky, V. — Kvei, J. — Mencl, V., Praha románská. (H. n., 1948) 112. 190