Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Kozák Károly: Három- és négykarélyos templomok Magyarországon

' tása és egyszerű bejárata felett látható kisméretű ablaka arra mutat, hogy építésére még a XIII. században sor került. Ez a kápolna azonban egyszintes. Magasra felfutó, meredek tetőzete azonban igen érdekes, csúcsánál egy kisméretű tornyocska emelkedik. Az kétségtelenül megállapítható, hogy mind a négy kápolnánál — a rábaszentmiklósinál figyelmen kívül hagyva a XVIII. században épült tornyot — első látványként a három karéj tűnik az ember szemébe. Még inkább így volt ez a középkorban, amikor az emberek ; sokszor szimbólumokkal fejezték ki mondanivalójukat.

28 Amikor pedig a templomba belépünk, a belső tér hármassága tárul elénk. Az eddig kívülről látott középső karéj helyére azonban most a keleti karéj lép, ahol a bejárattal szemben már az oltár áll. Kívülről az épület tömegében, belülről pedig a téralkotásban jelentkezik a hármasság, a trinitász szimbólum. Ez az egy épületnél kétféle módon, szembetűnően jelentkező hármasság nem lehet véletlen müve. Minthogy ezeket a templomokat a bejárathoz vezető úton közelítették meg, az építészetben így alkalmazott szimbólum semmiképp sem kerülhette el a templom felé közeledő és oda belépő figyelmét. Ez egy igen fontos szempont volt, amelyet az építtetők és a középkori mesterek más esetekben is alkalmaztak. A vallás fő tanításait — építészeti formába rejtve, vagy kőbe faragva — a legszembetűnőbb helyeken hirdették híveiknek. Ilyen a jaki templom főbejáratának kialakítása, de ugyanezen elv alapján készültek a falusi templomok szerényebb bejárata feletti ívrnezők Agnus Dei-s domborművei is (Csempeszkovács, jaki Szt. Jakab-kápolna). A négykaréjos alaprajzú templomok, kápolnák európai elterjedését a keresztesháborúkkal hozzák kapcsolatba, s e feltevést több ilyen formájú kápolna neve is alátámasztja. A Szt. Kereszt tiszteletére szentelték Münster és Mont Majour négy karéjos kápolnáit.

29 Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy körülbelül egy századdal később, amikor hazánkban is megjelent e forrna, régi értelme már valamelyest elhalványodott. Erre mutat az, Ihogy a tárgyalt öt kápolna közül egyik sem viseli a Szt. Kereszt nevet. Ezzel szemben, a fentiekben elmondottakhoz hasonlóan ismerünk olyan kápolnákat, templomokat is, amelyeket a Szt. Háromság tiszteletére szenteltek és háromkaréj osak. A Szentháromság tiszteletére szentelték a haraszti (Charaszt)

30 és a Zala megyei Zél-pusztai templomokat, de háromkaréjos a firenzei Szentháromság templom altemploma is, amely a hajó közepe táján levő lépcsőlejáraton keresztül közelíthető meg. A templom mai barokk homlokzata nem is sejteti, hogy az egy középkori bazilika maradványait rejti magában. Minthogy a XI—

XIII. században hazánkban is igen elterjedt a Szentháromság tisztelete

31 és szimbolikus ábrázolása más formában is ismeretes e korból 28 Csemegi J., Trinitász szimbólumok és ábrázolások a középkori Magyarország művészetében, eredetük, továbbélésük és népművészeti kapcsolataik. Művészettörténeti Tanulmányok (Budapest, 1957) 33. 29 Csányi K. — Lux G., A vértesszentkereszti egykori bencés apátsági templomrom. Technika (1940) 300—302. — E munkában megemlékeznek arról, hogy a negyedik karéj helyébe épített hosszhajós templom gyakran külsőleg a Szentháromság jelképezte (301.). 30 Schematismus ... MCMI (Szepes- Várai ja, 1900) 24. 31 Egyik bizonyítéka ennek megtalálható XI—

XIII. századi okleveleinknél. Jelentős számú okmánytár átvizsgálása után azt a megállapítást tehetjük, hogy a XIII. század első feléig legtöbb oklevelünk a Szentháromság nevével kezdődik. (IN NOMINE 182