Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Gergelyffy András–H. Gyürki Katalin– Kőfalvi Imre–Sedlmayr János: Adatok Pannonhalma építéstörténetéhez:

alakították át, amikor a soproni id. Storno Ferenc építész „purista" helyreállítása készült el (26. kép) (1882—85 években). Ö aztán nemcsak a barokk részleteket távolította el, hanem többek között az összes eredeti falfelületet is átfestette, neogótikus új ablakrácsokat és ízléstelen burkolatot készíttetett, az oldalfalakat és boltozatot mintás falfestéssel látta el. így nem csoda, hogy az egyszerű látogató, de még művészettörténetünk sem becsülte kellőképpen a kerengőt, sőt a folyosóba nyíló templomi kaput, a későrománkori „porta speciosa"-t sem. 26. kép. A kolostorudvar részlete a második emelet megépítése előtt. XX. század eleje. Lehetséges, hogy egyesek a Storno-féle „restaurálási" munkát ma már változatlanul megtartandónak ítélik, mivelhogy az a múlt század helyreállítási módszerét mutatja, ezenkívül a ma már műemlékileg is értékelt eklektikus építészet egyik alkotásának is felfogható. Ezesetben azonban ezt az elvet tagadjuk. Storno a kerengőt a templom restaurálása után, munkájának utolsó fázisaként készítette. Ahogy Levárdy Ferenc kutatónk kimutatta, Kruesz Krizosztom főapát többször is figyelmeztette a restaurátort, hogy a templomban is feladatát ne új tervek készítésében, hanem az eredeti középkori részek meghagyásában, 160