Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Gergelyffy András–H. Gyürki Katalin– Kőfalvi Imre–Sedlmayr János: Adatok Pannonhalma építéstörténetéhez:
a (mélyített síkban nyíltak az Oros apát-féle templom főhajóablakai. Ezek formájára biztos adatunk nincs, csak az eredeti falazat megszakadásának kontúrjából s az egykori analógiákból következtethetünk arra, hogy a mélyített mezőkben körablak (s talán ez alatt még egy vagy két álló formátumú ablak) foglalt helyet. Ezesetben a gótikus mérműves ablaktípus későromán előzményével van dolgunk, amikor a felső (teherhárító) vak ív alatti elvékonyított falmezőt egy vagy több ablak töri át 5 (10. kép). A pannonhalmi csúcsíves ablakmezők alsó határa a déli mellékhajó félnyeregtetejének egykori támaszkodási vonala. A mai, csekély lejtésű félnyeregtető támaszkodási vonala sokkal alacsonyabban van, minden bizonnyal a kolostorszárnyak második emeletének megépítése, illetve azok mai formájának kialakítása óta, hogy a déli mellékhajó fölé épített helyiségek falában ablakot nyithassanak. Pannonhalmán a főhajó megvilágítására szolgáló ablaknak azzal az esetével állunk szemben, amikor a főhajó gádorfalának viszonylag kicsiny magassági kiterjedésű szabad sávjában az egyes támpillérközökre nagyjából négyzetes falfelület jut. Legközelebbi típus-analógiául talán a bonni Münsterkirche keleti hosszkórusának gádorfalát nevezhetjük meg. Ez 1200 táján épült, s az ablakok alatti honilokzatrész elé eredetileg mellékhajót vagy kápolnasort terveztek. 6 A bonni Münsterkirche szóbanforgó ablakai esetében az egyes csúcsívek alatti mélyített falmezőket egy-egy körablak töri át. Ezek pannonhalmi megfelelői — a mélyített falsík falazatának megmaradt felületeiből ítélve — a bonniaknál kisebbek voltak. A gótikus 1 építészeti formakincs ilyen és ehhez hasonló előzményeinek elterjesztésében nagy szerepet játszott a burgundi ai eredetű ciszterci rend. így az egykorú rajnavölgyi építészet mellett a ciszterci rend építészeti emlékei azok, melyek között a gótikus mérműves ablak különböző prototípusaival is nagy számban találkozunk. Ismét csak a pannonhalmi típushoz legközelebb álló analógiát nevezzük meg állításunk igazolására, amely egyben vissza is vezet bennünket a Rajna vidékére. Sankt Thomas an der Kyll apátsági templomát, amelyet ciszterci apácák részére 1185-ben alapítanak, 1222-ben szentelik föl. 7 Ezesetben egyhajós templommal van dolgunk. Itt a mellékhajók félnyeregteteje helyett belül, a hajó nyugati felét elfoglaló karzat (apácakórus) az az elem, amely a gádorfal-szerű megvilágítást indokolja, t. i. a karzatra helyezett stallumok számára zárt falsíkot kellett (biztosítani. Levárdy két szakaszt (réteget) állapít meg a pannonhalmi templom XIII. századi építési periódusán belül. A különféle stílusirányzatokat egyesítő első szakasz után — részben párhuzamosan is — a második réteg Bambergre és a ciszterci koragótikára utal. 8 A fentiekben ismertetett ablakrendszer a ciszterci jellegű második szakaszban épülő déli gádorfalban került feltárásra. Hozzászámítva ehhez a konzoloknak ugyancsak a ciszterci építészetben honos bimbós 5 V. ö. Lottlisa Behling, Gestalt und Geschichte des Masswerks. (Halle/Saale, 1944) 14—17. 6 Hauptmann, L. C. Die Münsterkirche in Bonn u. ihr Kreuzgang. (Bonn, 1914) 43. és V. tábla 4. kép. 7 Eydoux, Henri-Paul L'architecture des églises cisterciennes d'Allemagne. (Paris, 1952) 153—155. •" 8 Oros apát építkezéseinek szakaszolására vonatkozóan 1. Levárdy 1. jegyz. i.m. II. 107—121. 136»
