Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)

Gergelyffy András–H. Gyürki Katalin– Kőfalvi Imre–Sedlmayr János: Adatok Pannonhalma építéstörténetéhez:

Tehát a XIII. századi kolostor kerengő je a mainak megfelelő helyen épült, csupán a folyosója volt a mainál keskenyebb

3 (3. kép). A kerengőfolyosó nyugati szárnyának D-i végében pince látott napvilágot. Falai habarcs nélkül összeillesztett, nagyméretű quáderkövekből állanak, melyeket eredetileg teljes egészében, ma már csak részben borít vastag vakolat3. kép. A quadraturában végzett feltárások helyszínrajza (1. sz. alaprajz). réteg. Lapos quáderkövekből, habarcskötéssel rakott dongaboltozata alatt, falai lefelé lépcsőzetesen szűkülnek. А К—Ny-i irányú, hosszúkás, keskeny helyiség a folyosón túl, a mai udvarra is kiterjed. Falait — jóllehet nem találtuk meg; minden oldalon —, kiterjedését a negatív kutatóárkok megközelítőleg körülhatárolják. A feltárást 4,43 m mélységben

4 életveszély miatt abba kellett hagyni, — bár az alját nem értük el. A pince É-i fala mögött a hegy érintetlen talaját találtuk. Ny-i irányban a falak tovább folytatódnak a mai épület falai alatt. 3 Az alapfalak feltárásának mértéke az említett okoknál fogva nem elegendő ahhoz, hogy a korábbi kerengő teljes alaprajzát meghatározza. 4 A mélység a kerengőiolyosó helyreállítás előtti padlószintjétől értendő. 124