Arrabona - Múzeumi közlemények 5. (Győr, 1963)
Lengyel Alfréd: A győri várispánság (királyi vármegye) kialakulása
tett, 34 de ebben az időszakban már konkrét terület megjelölésére használta a magyarság. Kálmán uralkodása idején egyébként már teljesen kialakult a megyeszervezet és a királyi megye (a comitatus, a Kálmán-kori parochia) már szervesen összefoglalta, igazgatási egységekbe szorította a területére eső királyi, egyházi és egyéb világi birtokokat népeikkel együtt. A comes azonban annak ellenére, hogy a király feudális kíséretének • bizalmi emberei közé tartozott, a felügyelete alatt álló királyi birtokoknak nem vált tulajdonosává (Győr lovag, a későbbi győri várispán is esak birtokolhatta a várat), a beszedett jövedelemnek csupán harmadrészei illették őt (bár ezek is jelentékenyek voltak) és tisztségének időtartama az uralkodó akaratától, mindenkori elhatározásától függött. Sokat vitáztak már a múltban afelett, hogy I. István az államalapítás során tulajdonképpen hány ilyen várispánságot szervezett az ország területén. Némelyek szerint 39,^mások szerint 45 volt az ősalapítású királyi megyék száma. Szierintem az utóbbi adat a valószínűbb, bár bizonyosat nem lehet e kérdésben konstatálni. Kétségtelen, hogy a megyeszervezet kialakítása szoros összefüggésben állott az egyházi igazgatás organizálásával s így elsősorban az esztergomi érseki tartomány, valamint a kalocsai és csanádi egyházmegyék területén levő királyi birtokok nyertek szervezeti beosztást, de az sem lehet kétséges, hogy az istváni alapítású győri püspökség révén a győri várispánság kialakulása is a XI. század első negyedében megtörtént. A „Civitas Jauryana" 35 volt a magja annak a területrésznek, amely a körzetébe eső, nem családi jellegű királyi birtoktesteket strukturálisan összefogta és fejlődésszerűen tovább bővülve igazgatási alapjául szolgált a későbbi megyeispánságnak, a királyi vármegyének. Az ősi, tatárjárás előtti Győr megye létezésének első hiteles okirati nyomát egy III. Béla idejéből származó (1177 körüli) dokumentumban találjuk. Ebben történik első ízben említés a győri comesr-ről, a feltehetően Pok-nemzetségbeli Kornél ispán személyében. 36 Néhány esztendővel később, egy 1185-ben kelt oklevélben ugyancsak található utalás a győri ispánságra, amidőn azt olvashatjuk ki belőle, hogy III. Béla király Domokos és Helus győri várszolgákat, — leánya dajkájának testvéreit — a várjobbágyok sorába emelte és egyben megerősítette őket écsi földjük birtokában.. 37 — A vár szolgák és várjobbágyok ugyanis a comitatus (parochia) várnépeinek két nagy csoportját alkották. Az előbbiek (az úgynevezett civilis-ek, castrensis-ek) a nagy kiterjedésű várbirtokok gazdasági és kezdetleges ipari természetű munkáit végezték, míg az utóbbiak (az úgynevezett miles-ek, civis-ek) főleg a várszervezettel kapcsolatos katonai szolgálatokat látták el. Élükön a vezető rétegekből kikerült száznagyok, tiznagyok (centuriók, decuriók) álltak, akik az igazgatási, pénzügyi és hadászati feladatok könnyebb végrehajtása érdekében létesített személyi csoportok (századok, tizedek) megfelelő irányításáról és ellenőrzéséről gondoskodtak. Félreértések elkerülése végett itt megjegyzem, hogy a várispánság, illetve megyeispánság (királyi vármegye) kifejezések egy és ugyanazon szerv megjelölésére szolgálnak, mint ahogyan az oklevelekben szereplő különféle nevek 34 Egy 1269-ben kelt s a veszprémi püspöknek szóló királyi birtokadományozó levélben a következő kitétel olvasható: „... sed per quemdam limitem, qui vulgariter mege vocatur". Fejér ú m. IV. 3. 524. 35 Fejér i. m. I. 292. 36 Wenzel i. m. I. 69. 37 Wenzel La I. 78. , '-a i - - .-' 8 Arrabona s r '»" : 213
