Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Faragó Sándor: A kapui vár

Igazán mozgalmas élet a Rákóczi-szabadságharc idején köszöntött a kapuvári várra. 1704-ben még a császáriak kezén van, 1705-ben már a kurucoké: december első napjaiban Vak Bottyán ostrommal vette meg. A legendás vezér a Rába mellékén és a Hanságban többszáz szekér rőzsét vágatott. Nem is sokáig lövette a bástyákat, hanem a Rábát más mederbe vezettette, s azzal a sáncok betöltésére minden hajdúnak egy-egy kéve rőzsét adva, rohamot vezényelt és azt igen hamar elfoglalta. Az őrség, mely úgy látszik korábban is húzott Rákóczihoz, megadta magát és kuruccá vált. Bottyán Kapuvárt megrakva őrséggel, maga elvonult.

49 Harcok színterévé vált a Rábaköz! Cziráky Lászlótól Stahrenberg visszafoglalja Kapuvárt. 1707-ben Bottyán kurucai másodszor is kiűzik Stahrenberg Guidó vasasait. A császáriak nem törődtek bele Kapuvár elvesztésébe. 1707. szeptember 13-án Tertyánszky István jelenti Esterházy Antalnak a következőket: „Tegnap virradóra Kapuvár tájékán hét zászlóaljból álló portánkat Pálffy fölverte, a Rábán való két hidainkat elnyerte. Feles katona esett el, kinek még számát sem tudhatjuk. Hőgyészy Ádám is, szegény, elveszett. Pálffy egész hadaival Kapuvár tájékán kampéroz."

50 A szabadságharc általános alakulása azonban Kapuvár sorsát is megpecsételte. Esterházy Antal kiürítette a várat, s hogy az a labancok kezén erősségül ne szolgáljon, 1709 júliusában leromboltatta.

51 Ezzel a vár történetében lezárult az a szakasz, melyben a vár katonai, védelmi célokat szolgált. Az épület történetében ezt a kort élesen el kell határolnunk a következőktől, hisz a század közepén újraépítik — a régi építőanyag felhasználásával —, de ettől kezdve már kastély jellege van. Helyiségeiben uradalmi hivatalok kaptak helyet, az emeleti részen pedig főtisztviselői lakások voltak. Meg kell azonban mondanunk azt is, hogy az uradalmi élet központja is egyre inkább Eszterházára, a mai Fertődre tevődött át, hisz a század közepén Esterházy Miklós felépíti híres kastélyát is. A XVIII. század folyamán tehát nem csupán mint vár szűnt meg, de mint uradalmi központ is egyre kisebb jelentőségűvé vált. Megjegyezzük még, hogy a mai könyvtár helyiségei szolgáltak börtönül. Itt tartotta rendszeres üléseit az úriszék, s itt tartották fogva az 1826-os kapuvári parasztlázadás „főkontatóit" elszállításukig.

52 1843-ban a Major utca egyik háza kigyulladt. Szél volt, a tűz gyorsan terjedt: csakhamar lángokban állott az egész város. Leégett a templom, serfőzőház és a kastély tetőzete is. A következő évben új cserépzsindellyel látják el, a tűzvész okozta falrongálódásokat helyreigazítják, s az udvari fronton egy erkélyszerű fatoldalékkal látják el.

53 A földszinti irodahelyiségekben írta alá 1865. május 26-án Csóka György városbíró a herceg képviselői előtt az irtásvisszaváltó szerződést, mellyel a kapuváriaktól a legjobb földjeiket visszavette.

54 A múlt szazad végén báró Berg Gusztáv bérelte az Esterházy hercegtől a kapuvári uradalmat, s vele együtt a kastélyt is. 49 Soós I., i. m. 188. 50 Thaly K., Bottyán János II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezérlő tábornoka. (Bpest, 1865) 89—99. 51 Uo. 52 Vörös K., Az 1826. évi kapuvári parasztmozgalom. SSz (1955) 80—104. — Faragó S., Adalék az 1826. évi kapuvári parasztmozgaloin történetéhez. SSz (1958) 361—362. 53 Drinóczy Gy., i. m. 54 Soós I., i. m. 191. 93