Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Faragó Sándor: A kapui vár

A KAPUI VÁR Az Eszterházy-uradalom fojtó jelenlététől megszabadulva, rohamosan fejlődő község Győr-Sopron megyében, az 1923-ban Gartával egyesült egykori mezőváros: Kapuvár. Az ugrásszerű fejlődést mi sem bizonyítja ékesebben, mint az a tény, hogy a felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt 670 lakóház épült benne. Űj utcasorok létesültek, egészséges, tágas, világos lakások épültek, s ma már csak ittott, az eldugott, félreeső utcákban láthat a járókelő az új épületek közé beékelve nádfedelű, tömésfalú házat. Kapuvár a Hanságtól délre, a Fertő-tótól délkeletre eső terület történeti központja, a nyugat felé vezető út egyik állomása. Földrajzi adottságaiban a megtelepülésre alkalmas környezetet, valamint az esetleges támadások elleni védekezés lehetőségét korán felismerte az ember. A Fertő-tóhoz kelet felől csatlakozó Hanság végtelen mocsár- és lápvilága az elmúlt századokban még kilométerekkel délebbre ért; délről az Alpok magyarországi végső nyúlványai hagynak utat a mocsárig. Ennek az útnak forgalmát, biztonságát egy erősséggel védeni: korán felmerült feladat. Kapuvár határában két földvár is kimutatható: Földvárdomb és Feketevár. Az előbbi Kapuvártól északnyugatra, az utóbbi pedig délkeletre esik.

1 Óvatosan bár, de hangot adunk annak a nézetnek, hogy mivel ez a három, — Földvárdomb, Kapuvár, Feketevár — a térképen egy egyenesbe esik, ezek egy nagyobb védelmi rendszernek tartozékai, mely feltételezett erődvonalat a várépítő illyrek létesítettek a nyugatról várható kelta támadások kivédésére. Valóban, mindhárom terület felette gazdag koravaskori és kelta emlékekben. Környékünk földrajzi adottságait a rómaiak is kihasználták. Kapuvár határában húzódik az az útvonal, amely Sopront kötötte össze a barátföldpusztai határvédő segédcsapat táborával. Iránya: Sopron — Balf — Fertőboz — Fertőszéplak — Sarród — Agyagosszergény — Földvárdomb — Osli — Acsalag — Rábcakapi — Tárnokréti — Barátföld-puszta.

2 Kapuvár határában s annak környékén nem egy esetben kerültek már felszínre rómaikori régiségek.

3 A honfoglaló magyarság nagyjából eddig a vonalig szállta meg nyugati irányban a Kárpátok medencéjét, s így az elmondottakból következik: a nyugati gyepű 1 A Sopronmegyei Régészeti Társulat Második Évkönyve. (Sopron, 1892) 61—62. 2 Csatkai E., Sopron és környéke műemlékei. (Bpest, 1956) 27. — Graf A., Pannónia ókori földrajzára vonatkozó kutatások áttekintő összefoglalása. Diss. Pann. Ser. I. Fasc. 5. 74. 3 A Sopronmegyei Régészeti Társulat Második Évkönyve, i. h. — Nováki Gy., Jelentés a Kapuvár-Borsószegi dűlő leletmentéséről 1959. szept. 7—10. (Kapuvári Helytörténeti Múzeum, Régészeti Adattár: 15/1959.) 85