Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
K. Kozák–A. Uzsoki: Archäologische- und Kunstdenkmalforschung in der Bischofsburg von Győr
konyabb falakat, mint pl. a sümegi vár öregtornyánál. A végleges választ erre csak a további kutatás adhatja meg. A régészeti ásatás és a műemléki kutatás során tett megfigyeléseinkből arra a megállapításra jutottunk, hogy a pincék előterét képező helyiség (a 14. ábrán a 001 előtér) Ny-i fala minden bizonnyal egyúttal a lakótoronynak is Ny-i fala, vagy az arra épített középkori fal. E fal fölött is a magasföldszinten hasonló vastagságú fal helyezkedik el, s ez a konyha melletti jelenlegi mosókonyha Ny-i fala. Itt szükséges lenne a vastag fal É-i végén a K-i falsík kutatása, (innen Ny-felé kis raktár nyílik), mely a palota É-i oldalán levő beszögelés, tehát a lakótorony É-i falának vonalába esik. E kis raktárban az említett ponton a raktár padlójának (+2,60 m) felbontásával talán még a lakótorony ÉNy-i külső sarkát is meg lehetne találni. A lakótorony K-i, emeleti falát a borospince felett levő raktár K-i, csaknem 1,5 m vastag falában véljük fellelni. Ez a fal felfut a magasföldszinti helyiségekig, s a „vasalószoba" előtti folyosóból nyíló szobák K-i falát alkotja. E helyiségek magassága eléri a 4 m-t, viszonylagos magasságuk a pincebejárati előtérhez +8,00 m lehet. Ilyenformán feltételezhető, hogy a lakótorony falai egyes helyeken a pincében, részben a föld alatt, részben pedig a palota földszinti és emeleti falaiban rejtőznek. (13. ábra.) A —8,0 m-es bejárati küszöbszint és a +8,0 m magasföldszinti falak közötti 16 m magasságot három emeletnek vehetjük, s ha ehhez hozzászámítjuk még, hogy a bejárat feltevésünk szerint eredetileg emeleti szinten volt, akkor feltehetjük, hogy a lakótorony falainak nyomai, vagy az arra épített későbbi középkori falak három emelet magasságban megtalálhatók. Ha hozzászámítjuk ehhez még a palota emeleti helyiségeinek, a lakótorony falainak folytatásában levő falait is, melyek helyzete és tájolása ennek megfelel, akkor úgy véljük, hogy a győri lakótorony négyemeletes volt, mint a visegrádi Salamon-torony. Nem szólnak a fenti feltevés ellen a lakótorony méreteire utaló adatok (hossza 19—20 m) sem. A győri Püspökvár XIII. századi lakótornyával kapcsolatos nyitva hagyott kérdések végleges tisztázásához az eddigieknél nagyobb méretű ásatásokra, műszakilag rendkívül alapos műemléki felmérésekre és kutatásokra van szükség. Az elmúlt évek eredményei azonban máris közelebb vittek a célhoz; a XIII. századi magyar várépítés és a Győr város történetének szempontjából jelentős püspöki lakótorony feltárásával szándékozunk fényt deríteni eddig megoldatlan problémákra. Kozák Károly — Uzsoki András * * * ARCHÄOLOGISCHE- UND KUNTSDENKMALFORSCHUNG IN DER BISCHOFSBURG VON GYŐR An Hand der im Jahre 1960 in der Bischofburg von Győr vollführten Denkmalforschung konnte die einstige Bestimmung jenes, aus dem 13. Jahrhundert stammenden Bauwerkes, dessen Ziel und Zweck bis dahin sowohl vom: wissenschaftlichen Fachschrifttum, als auch von der Popularisierungsliteratur verkannt worden war, festgestellt werden. Die enge Treppe unter dem Nordflügel des Bischofspalastes mit dem kleinen gotischen Saal in der Mitte ist nichts anderes, als der Überrest eines mittelalterlichen Wohnturmes. Diesen mehrere Stockwerke hohen Turm aus Kalkstein und Basalttuff, mit einem rechteckigen Grundriss, hatte vermutlich Otnode, Bischof von Győr um 1250—60, während der Regierungszeit von Béla IV. erbauen lassen. 5 Arrabona 65
