Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Kozák Károly–Uzsoki András: Régészeti és műemléki kutatás a győri Püspökvárban

Az É-i fal vonalát követő, 50 cm széles téglaalapozáson egy 1859-ben, Körmöcbányán vert krajcárt találtunk, mely minden bizonnyal 1876-ban, az É-i támfal építésekor kerülhetett oda. A fenti ásatási szelvényt megelőzően a püspöki palota földszinti raktárait is átkutattuk s az ún. krumpliraktár ÉNy-i sarkában egy keskeny, gótikus keretű ajtónyílást találtunk, mely 6 m hosszú, 1,30 széles folyosóba vezet. A folyosó Ny-felé húzódik, és É-i falának Ny-i végében egy falfülke tövében, a vakolat eltávolítása után felfedeztük a lakótorony É-i falát, kb fél méter magasságig. Itt áttörettük a falat és a véső a Püspökvár kertjében fent említett beszögelésénél (19. ábra) a pillérek között, kb. 60 cm-re az ásatási szelvény fölött ért ki A folyosó említett pontján megdöngettük a padlót és a döngetés a lakótorony kistermének, pihenőjének boltozatán hallatszott. (12. ábra.) Ezek az adatok megerősítik korábbi feltevésünket, hogy a palota É-i szárnyának pillérekkel megerősített emeleti falaiban talán még fellelhetők egyes helyeken a lakótorony É-i falának maradványai. A kis beszögelés Ny-i falától kb. 7 m-re lehet a lakótorony ÉK-i sarka (lásd a 14. ábrán az alaprajzot), ha az eredeti fal ilyen magasságban egyáltalán megmaradt. Ezen a falfelületen a vakolat leverése a legközelebbi tatarozás során értékes adatokat szolgáltathat. A püspöki palota emeletén is folytattuk a műemléki kutatást. A gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a lakótorony felső emeleti falainak is megmaradt egy része. Ezeknek a falaknak a vastagsága azonban csak 1 m. Természetesen az is elképzelhető, hogy a XIII. századi lakótorony falaira később építettek véFAL FAL 11. ábra. Ásatási szelvény a támfalak közti beszögelésben. 63