Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Sótonyi László: Az öttevényi honfoglaláskori lófossiliák anatómiai vizsgálatav
nagyobb része apicalisan hiányzik. A nasaliák harántirányban csaknem derékszögre emlékeztető módon hajlanak az arc csontjai fölé, miáltal az orr üregét teszik tágassá, öblösebbé. A mandibula (5—7. ábra) testén kifejezett az arc artéria (art. facialis) érvágánya, ágának mindkét felülete sima, ízületi bütykei erőteljes domborulatot tüntetnek fel. Az alsó és felső fogsor fogai hiánytalanul megvannak, épek, rágólapjuk mindegyik sorban egyenletes és sima kopást mutat. A szemfogak megvannak és erőteljes fejlettségűek (mén v. herélt). A metszőfogak alapján a koponya 10—12 éves állaté. A lábtőcsontok elől és hátul egyaránt a közepesnél gyengébb fejlettségűek. Karcsúak és eléggé rövidek a lábközép csontjai is. Hasonlóképpen finomak, arányosak és szabályosak az ujj meglevő csontjai. Miként a 9. ábra jól érzékelteti, a bal hátulsó lábközépcsont felső vége a tarsus (csánk) alsó csontsorával, ezek pedig a tarsus centralis csontjaival összecsontosodtak, illetve elválaszthatatlanul összenőttek, nyilván a csánkízületben lefolyt deformatív csontosodó gyulladás következményeként. A gyulladásos folyamat a csánk dorsolateralis felületén kb. 3 cm széles, 10—12 mm magas és a csigacsont alapjára irányuló csontkinövést (exostosis) hozott létre (10. ábra), ami miatt a vizsgált ló sánta lehetett. Berrár szerint ugyanis a sántaság megszűnésére nem lehet számítani akkor, ha az exostosisok megközelítik a csánk fő- vagy talocruralis ízületét és ha a csánk egyéb részein is keletkeznek még kóros elváltozások. 16 A csontlelet tagjainak méretes vizsgálatát az idézett szerzők methodikája szerint végeztem, de korántsem terjesztettem ki az általuk hozott összes méret meghatározására, vagy felvételére. A méreteket ívkörző, tolómérce és mérőszalag igénybevételével vettem fel és 5 táblázatban, illetve két sematikus rajzon rögzítettem (1. a 11., 12. ábrát). A megfelelő Összehasonlítások kedvéért e táblázatokban feltüntettem a korábbi szerzők (Besskó J., 17 Nagy D., 18 és Bökönyi S. 19 ) vizsgálati adatainak átlagértékeit, továbbá tanszékünkön Török professzor által az OBAYAN X. nevű, 27 éves, bábolnai arabs törzsmén csontvázán (tehát a mai keleti származású ló standard képviselőjén) éppen a közelmúltban végzett konstituciós anatómiai vizsgálat 20 quantitativ adatait, hogy a szóbanforgó fossiliák nagyságbeli fejlettségéről az érdeklődők közvetlenül tudomást szerezhessenek. A táblázatok adatainak egybevetésével figyelmet érdemel, a II. sz. táblázaton feltüntetett tarkóindex viszonylagosan magas értéke, mely a már említett nyakszirtpikkely erős hátraívelését is magyarázza. Esetünkben az agykoponya szélességének és hosszúságának indexei 21 inkább az átlagok felső értékeihez 16 Schandl J., Lótenyésztés (Bpest 1959) 56. 17 Besskó J., i. m. 18 Nagy D., i. m. 19 Bökönyi S., i. m. 20 Dr. Török J., egyetemi tanár vizsgálati adatai. (Konstituciós anatómiai vizsgálatok az OBAYAN X. bábolnai arabs törzsimén csontvázán.) 21 Besskó J., az agykoponya hosszúságát a protuberantia occipitalis externa median pontjából (inion), mások ugj'anezt a foramen magnum felső szélének median pontjából (opistihion) mérik. Ezért, hogy az összehasonlítás e tekintetben is kifejezhető legyen, a táblázatokban mindkét mérőpont szerepel. 36
