Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Uzsoki András: Jelentés a győri Xántus János Múzeum 1958–1961. évi működéséről

lások lezárására üvegfal készült,

4 így a folyosó kiállítási célra is alkalmas lett. A csehsüvegboltozatú kapualj fakocka burkolást kapott, a főlépcsőház barokk kőkorlátjának faragott díszeiről eltávolítottuk a több évtizedes sokrétegű olajfestést. A rendkívül nedves falú, nyírkos épület szempontjából a legfontosabb létesítmény az 1961-ben elkészült központi fűtőberendezés. A kazánház, a tüzelőanyagraktár, és néhány egyéb raktár a pincében nyert elhelyezést.

5 A központi fűtéssel a múzeumi gyűjtemény temperált hőfokon, kiszárított raktárakban tárolható, a fűtött kiállítási termek pedig télen is alkalmasak látogatásra. A felújítás során új helyiségbeosztást alakítottunk ki, figyelembevéve a gyűjtemény szakszerű tárolásának követelményeit, a hivatali és dolgozószobák helyes arányú elosztását. A raktárakban megkezdődött a rossz és elavult berendezés kicserélése modern szekrényekkel.

6 Az emeleten 13 helyiség kiállítási célra készült el. (A tatarozott épületben 1962. június 9-én nyílt meg az új, állandó kiállítás). Új létesítmények A helyi tanácsok támogatásával a múzeum további fejlesztését sikerült megvalósítani. A Széchenyi téri főépület a gazdag gyűjteményanyag kiállítására évek óta kicsinynek bizonyult. Űjkori kőtár. A győri Városi Tanács 1957-ben átadta az egykori győri vár Sforza-udvarát, melyben a vár történetével kapcsolatos anyag került kiállításra. Rómaikori kőtár. Ugyancsak a Városi Tanács bocsátotta tatarozott állapotban a múzeum rendelkezésére a Köztársaság téri kazamatákat, melyekben a rómaikori kőemlékek kiállítása 1958-ban nyílt meg. A múzeum képtárának megfelelő elhelyezésére és képzőművészeti kiállítások rendezésére 1961-ben a Városi Tanács átadta az Alkotmány u. 4. számú, ún. Napoleon-ház első emeleti termeit. A képtár berendezése és megnyitása 1962—63-ban történik. A múzeum tudományos munkássága Az elmúlt négy év alatt egy régész és egy helytörténész állandóan, egy antropológus és egy néprajzos pedig hosszabb ideig volt a múzeum személyi állományában. A gyűjteményanyag restaurálását és konzerválását egy restaurátor végzi. A személyi állományhoz még az adminisztratív, a kisegítő és a teremőri személyzet tartozik. Régészet A múzeum régészeti gyűjtőterületén (a győri és a csornai járás) az építkezésekkel és a földmunkálatokkal kapcsolatos megfigyeléseket rendszeresen elvégeztük és e munkálatok során előkerült régészeti leleteket megmentettük. pinceablak került elő. Helyreállításuk a folyosó kiállítási célra történt felhasználása miatt nem volt kivitelezhető. 5 Az épület nyugati szárnya alatti pincét egy vállalat gyümölcsraktárnak használta, előtte évtizedeken keresztül borospince volt. A keleti szárny alatt óvóhely volt, mindkettőt 1961-ben kapta vissza a múzeum. 6 Az új, korszerű berendezést a Művelődésügyi Minisztérium biztosította. 218