Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Timaffy László: Orvostörténeti emlékek a mecséri ’tudós gyógyember” hagyományaiban

itatjuk meg vele. Van, akinek a vörösborba főtt torma leve használ jobban.

32 A régi orvosi könyv pedig ezt ajánlja: „V. 1 Marék borzavirágot; annyi málvalevelet. Vagdald öszve herba-thének, kemény, forró hideg ellen".

33 Gyomorfájások ellen sokféle teája volt. Itatott ezerjófű, kakukfű, fodormenta (promenclifű), fehérüröm, zsálya teát, legtöbbször keverve, kinek mi használt jobban.

34 A „promenclifüvet" (fodormenta) „szédelgősöknek" is ajánlotta (akiknek bajuk volt a vérnyomással). Akiknek megpuffadt a hasuk, „f..gató teát" adott. Lovakkal, tehenekkel is itatták a faluban. Ez a tea mályvalevél, zsája, „promencilfű" (menta), pörjegyökér és pipitér keveréke volt. — „Nehéz gyomor" ellen hasonlót ajánl a régi orvosi könyv is: „1/2. lót málva gyökeret, 2 marék fehér málva levelet. Vagdald öszve és főzd 1/2 óráig. Szűrj le 1 és V2 meszszely vizet. Adgy hozzá 1 könting tisztitott salétromot, 4 lót etzetes mézet. Minden második órában egy findsiával kell bé adni".

35 Szorulás, görcsök ellen ez volt a teája: zsálya, kakukfű 2—2 kanállal, 1 gerezd reszelt fokhagymával összefőzve, mézzel, vagy égetett cukorral édesítve. A régi orvosi könyvben pedig ez áll: „V. 1 Marék rutafüvet, annyi vizifokhagymát, annyi méh-füvet, annyi kakukfüvet, annyi zsályát. Vagdald öszve herbathének; görtsök ellen ösztönző és rothadás ellen való; izzadás ellen is jó".

36 Hasmenés ellen pipacsvirágból és promenclifűből főtt teát adott. „Májfájás elén szárított „promenclifű" (fodormenta) teát köll inni. Ha má kigyütt rajta a sárgaság, akkor fűzfagyöngyöt megtörve égetett borba köll tenni és azt igya. Jó még a kétasszonynap között szedett csalánmag is égetett borba főzve". — S mit ajánl erre a régi orvosi könyv? — „V. 4 Lót pörjegyökeret, annyi oroszlán-fog-fü-gyökeret, két marék földi füvet, egy marék fehér málva levelet. Vagdald öszve. Egy maréknyit főzz egy itze vízben fél óráig, azután fatsard ki, s szűrd le. Minden második órában egy findsiával kell beadni".

37 „Vesefájás, nehézvizeilés ellen legjobb a békarokka-tea".

38 „Vízibetegség ellen kékliliom (vízililiom) gyökerit egy marék kenyérhéjjal borban köll megforralni, osztán megégetve meginni". „Fájós szemet szoptatós asszony tejivei köll mosogatni. Fájós fülbe csöpögtetni is használ". „Begyulladt szemre édesalma bélit megsütjük és édes tehéntejjel jól öszszekeverjük. Melegen ruha közé téve köll a szemre kötni". „Ha gennyedzik is a szem, akkor lóheréből főzött teával köll mosogatni, aztán flastromot gyócsra kenve rakjuk rá". A lóhere-teát a régi orvosi könyv is ajánlja: „az szem gyulladás ellen gyakran használ".

39 „Fülfájás ellen egy marék fűzvirág és ugyanannyi bodzavirág teájával köll gőzölni. Szaggatás ellen pedig leforrázott vöröshagymát jó a fülre kötni. Vékony szelet fokhagyma is elmulasztja, ha a fájós fülbe dugjuk". 32 Tömörkényi i. m. 242. 33 Rátz i. m. No 3. 34 Vajkai i. m. (1939) 67. 35 Rátz i. m. No 8. 36 Uo. No 20, No 35. 37 Uo. No 115. 38 Vajkai i. m. (1939) 67. 39 Rátz i. m. No 71. 214