Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Timaffy László: Orvostörténeti emlékek a mecséri ’tudós gyógyember” hagyományaiban

Legfontosabb gyógyszere, az ún. „flastrom" volt. Alapanyaga a minium („piros színű por") és az „oliva sasszó olaj". Ezeket külföldről hozatta, amíg lehetett. Utolsó időben napraforgó olajjal próbálta pótolni, de ez már nem volt olyan jó. Elkészítését így mondta el sógornőinek: „Még enyszer annyi legyen az olaj, mint amennyi a minium. Ezt hidegen edénybe töltjük, jól összekeverjük, aztán fölforraljuk, hogy csak egyet forrjon. Ezután kitöltjük másik edénybe, hűlni hagyjuk. Gyócsra, sifonra kenve rakjuk a sebre". A piros minium a felforralás után megfeketedett, s így fekete kenőcs lett belőle, amit sebre, kelésre alkalmazott leginkább. „Kelléseket farkasóma levivel köll előbb burogatni, aztán flastromot rakni rá." — A farkasalmát hasonlóképpen használják kelésre, gyűlt sebre Erdélyben és a Felföldön is.

17 „Vérmérgezés, gennyes kelevény ellen a reszelt marharépa a legjobb. Ez kiszívja. Ha kifakadt, borfürdővel köll mosogatni, aztán flastromot rakni rá." „A borfürdő: vörösborban cicfárkot és papsajtot köll egyszer fölforralni". „A cicfark vérző vágott sebre is a legjobb, de ha nincs, öreg pókháló szinte jó rá, vagy a falról lekapart mész is elállítja". — A cicfarkot, pókhálót (antibiotikumok!), falkaparékot országszerte használják.

18 „Kelevényre lenmagot tört mákkal és nyúlhájjal köll egyszer összefőzni. De jó szer rá az is, ha egy fej vöröshagymát 1 kanál mézzel, 1 kanál zsírral, egy csipet búzaliszttel és édes tejjel kásának megfőzünk". A vadnyúlhájat a Felföldön is ugyanígy használják.

19 „A lenmagból kása jó a s.gg vérzésire, a nehéz sz..ásra is (aranyér) Ugyanezt a régi orvosi könyv így írja le: „A'vég-hurkának fájdalma ellen jó a len-magpogátsa tejben, avagy vizben főve és melegen a'véghurkára téve".

20 „Daganatra ezt köll rakni: fűzmagot kerékrépával és rozsliszttel jól összefőzzük". „Ha kivirágzott a bőre (pattanások), jól megsózott vöröshagymát köll rátenni, de a fokhagyma is jó". Ugyanígy használják a Felföldön is.

21 „Ha megég valaki, a sebit édes tejjel köll lemosni, aztán tojásfehérjével bekenni". — általánosan ismert szer.

22 „Köhögés ellen az apróbujtorján teája a legjobb. A bujtorjánmagot jól összetörjük és belekeverjük az ételbe, akkor hasmenés ellen is jó orvosság". „Gyereknek, ha köhög, legjobb a kecsketej pirított cukorral, vagy a pipitér teája. A kakukkfű teája is jó". Mindezeket más országrészekben is hasonlóan használják.

23 „A szamárköhögésre meg szamár tejit köll itatni égetett cukorral".

24 „Köhögés, vagy rekedtség ellen reszelt sárgarépát köll adni, ha mézzel kásának megfőzzük. Kétasszonynap között szedett (VIII. 15—

IX. 8) kökény leve is jó". 17 Vajkai i. m. (1937) 140. 18 Uo. 143. — Tömörkényi L, Tanyai orvosságok N. É. (1907) 238. 19 Vajkai i. m. (1937) 143. 20 Rátz i. m. 443. 21 Vajkai i. m. (1937) 143. 22. Uo. 144. 23 Uo. 67., 143. 24 Uo. 146. 212