Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Balázs Péter: Győr megyei parasztmozgalmak 1848-ban

sere. Hogy az ügy kivizsgálására kiküldött Németh Sándor főügyész és Szabó Péter bizottmányi tag útja mennyiben volt eredményes, nem tudjuk. 30 Abból a tényből viszont, hogy az uradalomnak egyszerre kilenc községe szünteti meg a munkatartozást, joggal következtethetünk arra, hogy a parasztok között ebben az időben valóban „felbujtók" jártak. S itt nem is nehéz az összefüggést meg­állapítanunk a győri radikálisoknak a június 25-én lezajlott követválasztások előtti agitációja és a parasztok antifeudális mozgalmai között. Ugyanis éppen itt, az öttevényi választókerületben — amelyhez az előbbiekben említett közsé­gek is tartoztak — hangoztatta a radikálisok jelöltje, Zichy Ottó, hogy az áren­dások és szőlősgazdák helyzetének megjavítását is törekvései közé számítja s a parasztok között röpiratokat is osztogatott, amelyekben a haszonbérlőknek is leendő törvény által tartozásaiktól való felszabadítását Ígérte. 31 Szeptember 23-án az Esterházyak tatai uradalmához tartozó Ság község lakosai ellen érkezik feljelentés az alispánhoz. A községbeliek a szőlőhegyen vetett kukorica összeírására kiküldött uradalmi ispánt munkájában gátolván kijelentették, hogy ők gyűlésükben hozott határozatuknál fogva kilencedet adni egyáltalán nem fognak. Még az összeírás támogatására kiküldött főbíró is dolga­végezetlenül tér vissza, mert a ságiak „bujtogatok izgatására" neki is ellen­szegülnek. Az uradalomnak ezek után nem is volt más választása, minthogy egyelőre elállott járandóságának karhatalommal való behajtásától azzal az indoklással, hogy „minden jó hazafinak kötelességébe áll az izgatott kedélyeket inkább csillapítani, mint megelégedetlenséget szülhető lépések által izgatni." Fenntartja azonban a maga számára a jogot, hogy — amennyiben közben az országggyűlés a szőlődézsmát mégsem törölné el — a dézsmailletőséget a per­beli költségekkel együtt tőlük utólagosan törvény útján be fogja hajtani. 32 A parasztok egyes helyeken — különösen akkor, ha papjukkal nem voltak megelégedve — megtagadták a canonica visitatioban előírt szolgáltatásokat is. Peötz Zsigmond zámolyi plébános július első napjaiban több feljelentést is küld a megyei hatósághoz az újfalui és a ladoméri parasztok ellen, akik a canonica visitatio szerint neki járó és eddig mindig teljesített aratási, szénagyűjtési és szántási kötelezettségeiket megtagadják. A kiküldött bizottság útja Ladoméren eredménnyel is jár, mert a lakosok kijelentik, hogy bár a nagyobb helységek mintájára magukat is felmentve érezték a „papi munkától", de ha a törvény másképpen rendelkezik, akkor továbbra is hajlandók kötelezettségeiket telje­síteni. A bizottság tagjai Újfalu helységben is megjelenvén, „ámbár e felől a felek eleve tudósíttattak, azok közül mégis csak Czinger János, Forrás István és Németh János jelentek meg, kik a tárgy érdemében ugy nyilatkoztak, mi­kép az idén már eddigi mód szerint a szántást teljesítették ugyan, de a törvény őket jövendőre mivel minden munkálatoktól felmentette, a plébános urnák többé nem dolgoznak." Markota, Bödöge és Fehértó helységek lakosai szintén megtagadják a plébános járandóságait. 33 A parasztok fellépnek a nekik nem tetsző községi elöljárókkal szemben is, elsősorban akkor, ha azok nem őket pártolják, hanem az uraság oldalára álla­30 GYÁL Győr megyei közgyűlési jegyzőkönyv 1917/1848. 31 GYÁL Győr városi levéltár. Acta diaetalia. 118. cs. 21 és 26. 32 GYÁL Győr megyei alispáni iratok száminál nem jelzett csomójában Rosta­házy Károly tatai és gesztesi uradalmi ügyvivő beadványa. 33 Zámolyra vonatkozóan GYÁL Győr megyei közgyűlési iratok 1981/1848 és 2105/ 1848. Markotabödögére és Fehértóra vonatkozóan Jelenkor 1848. máj. 14-i sz. 183

Next

/
Thumbnails
Contents