Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Lengyel Alfréd: A reformkor eleji Győr megye a haladó szellemű köznevelés szolgálatában

studiis Gymnasiorum generatim")

16 elismerte annak szükségességét, hogy a jelesebb írók műveiből — legalább a gimnáziumokban — ifjúsági könyvtárakat kellene létesíteni, de nem jelölte meg a probléma anyagi lehetőségeit. A választmány a maga részéről mindenesetre azt javasolta, hogy az iskolai hópénznek (didactrumnak) bizonyos részéből, esetleg évi egy tizedéből fedezni lehetne a legfontosabb könyvbeszerzések költségeit, persze megfelelő elszámolás terhe mellett. l A fennálló iskolai rendelkezések lehetőséget nyújtottak arra — s ezt a központi operátum is újból helybenhagyta —, hogy a gyengébb képességű és hanyag természetű diákok továbbtanulásának erőltetése helyett a nevelők már a legalsóbb osztályokban szelektálást végezzenek, illetve az ilyen növendékeket visszairányítsák a földművelés, valamint a kézművesség területére. A Győr megyei bizottság ezzel kapcsolatosan közérdekből valamint a tanulmányi színvonal emelése céljából még tovább ment, amikor hetedik ülésén abbeli kívánságát foglaltatta jegyzőkönyvbe, hogy ezeknek a követelményeknek a gimnáziumi osztályokban is érvényt kellene szerezni éspedig a következőképpen: az a tanuló, aki a közpróbatétel (vizsga) alkalmával a második rendbe esik, osztályának ismétlésére utasíttassék ha pedig a következő esztendőben sem érne el jobb eredményt, tanulmányainak továbbfolytatásától eltiltassék.

17 — Az iskola elvégzését igazoló úgynevezett tanulevél kiállítása elvileg ingyenes volt, de a gyakorlatban a városok, községek csak bizonyos taksa lefizetése ellenében adták ki a szokásos testimoniálisokat. A Részes Választmány ezért ebben a kérdésben is méltányosabbnak tartotta azt a megoldást, hogy csak a vagyonosabb tanulóktól lehessen efféle díjakat követelni, sőt a vonatkozó határozati szöveg külön ki is hangsúlyozta, hogy a szegényebb diákokat semmiképpen sem szabad ilyen kötelezettségekkel megterhelni. — Ugyancsak a mostohább anyagi körülmények között tengődő növedékek érdekeit szolgálta a bizottság ama döntése, hogy a házi nevelők (instruktorok) kiválogatása ne a szülők önkényétől függjön, hanem a helybeli iskolaigazgatók tudomásával történjék, mert csak így lehet ezt a kis mellékkeresetet a valóban rászoruló és legmegfelelőbb tanulók számára biztosítani. Az ifjúság testi fenyítékeivel kapcsolatosan az országos munkálat csupán annyit kötött ki, hogy a tanítók óvakodjanak a hirtelenkedéstől és az ilyen irányú „bőkezűségtől". Ezzel azonban a győri bizottság nem elégedett meg. Elsősorban ragaszkodott a más jellegű fenyítések előzetes alkalmazásához s csak ezek hatástalansága esetén vélte megengedhetőnek a mértékkel kiszabott tettleges beavatkozásokat. Az akadémiák telepítésével a Részes Választmány nagyjából egyetértett, de a pozsonyinak az elhelyezését részben Győrhöz való közelsége, részben a hozzátartozó dunáninneni kerületnek bécsi tőszomszédsága miatt nem tartotta megfelelőnek. De szociális szempontból, a szülők és tanulók anyagi tehermentesítése érdekében is a tagok úgy vélték, hogy a pozsonyi akadémiát jobb volna más, alkalmasabb városba, esetleg Nagyszombatba átköltöztetni. Sok vitára adott okot a nyári szünet kérdése, mivel a Győrött tanácskozó testület egy-két szóvivője inkább augusztus-szeptember hónapokra akarta a nagy vakációt beiktatni. A többség azonban végül is amellett határozott, hogy a központi javaslathoz hasonlóan, július-augusztus hava legyen a pihenés ideje, 17 GYÁL R. V. Jkve. 41—42. 10 Arrafoona 145