Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Lengyel Alfréd: A reformkor eleji Győr megye a haladó szellemű köznevelés szolgálatában
mes Rendelések következésében, ezen Városnak minden Renden lévő Lakossi felszóllittatnak, hogy ha a tanuló Ifjúság közül némellyeket, a köz tudományul adatott felsőbbi Tilalomnak ellenére, Télen 7, Nyáron pedig 9 óra után estve az Uttzákon kóborlani tapasztalnának, ezeket az illető Tekéntetes Oskolai Elöljáróságnál bejelenteni, ollyanokat pedig, kik fegyverekkel, csákányokkal, szúró, vagy más erőszakra szolgáló eszközökkel nyilvánságos helyeken magokat mutatni, vagy az uttzákon, leginkább éjtzakákon dombérozva kitsapongni bátorkodnának, mint is a köz bátorság, és köz nyugodalom háborgatóit béfogattatás, és az illető Tekéntetes Oskolai Elöljáróságnak megbüntetés végett leendő által adatatás végett, ezen Város Törvényhatóságának tüstént feladni el ne mulassák." 15 A felsorolt intelmek hatályos ellenőrzése sok munkával járt és ebben a tanfelügyelőségen keresztül a Részes Választmány is tőle telhetően segítséget nyújtott, mivel a rendelkezések megszívlelése egyúttal a diákok anyagi érdekeinek védelmét is jelentette. Ugyanakkor — mint már érintettem — a deputáció az oktatók javadalmazását nem hagyta figyelmen kívül, sőt a tagok nagy súlyt helyeztek arra, hogy ebben a kérdésben a múlthoz viszonyítva kielégítő megoldás jöjjön létre. A nemzeti iskolai tanítók és falusi mesterek ösztönzése szempontjából szükségesnek és igazságosnak vélte a bizottság, hogy az illetmények a helyi körülményeknek megfelelően összegszerűen emelkedjenek és a kifizetések módja is méltányos módon történjék. A javaslat taxatíve is megállapította az egyes kategóriák javadalmait az alábbiak szerint: 1. nagyobb városokban levő kiemelt, úgynevezett nemzeti primaria iskolákban alkalmas szálláson és a szükséges tüzelőfán kívül 300 forint, 2. a városokban, illetve mezővárosi jellegű települések nemzeti iskoláiban a szabad lakáson és tüzelőn kívül 250 forint legyen a tanítók zsoldja, 3. a falusi iskolákban pedig 120 forintos zsold mellett az iskolaszobától elválasztott lakást, tüzelőt és egy pár fejősmarha legeltetéséhez elegendő rétterületet kellene a tanítómestereknek biztosítani. De a választmány tagjai a kifizetések korábbi gyakorlatát serr. helyeselték, különösen a mezővárosi és falusi tanítók járandóságai tekintetében. Az oppidumok, községek elöljáróságai ugyanis számos esetben visszaéltek hivatali hatalmukkal, sőt méltatlan magatartást tanúsítottak az ifjúság „nemzeti kiművelődésén fáradozó" nevelőkkel szemben. A deputáció azért olyan előterjesztést tett, hogy a jövőben inkább a vármegyei adószedő hivatalok folyósítsák pontos határidők szerint az illetményeket, a lakosság részéről fizetendő hozzájárulásokat pedig a közadókkal együtt lehetne behajtani s így az adminisztráció vonalán sem mutatkoznék újabb megterhelés. A további megbeszélések kapcsán egyes módszertani kérdések megvitatására került sor. A számvetés tudományával kapcsolatosan a bizottság úgy vélekedett, hogy azt már a nemzeti iskolákban, a grammatikával párhuzamosan tanítani kellene, mégpedig magyar nyelven s nem csupán száraz regulák formájában, hanem érthető gyakorlati példák alkalmazásával. Az általános geográfiával szemben a győri javaslat nagyobb fontosságot tulajdonított a politikai és fizikai földrajz oktatásának, legalábbis időrendi sorrendben, hogy a legszükségesebb idevágó ismereteket már a második osztályok tanulói is elsajátíthassák. — Az Országos Kiküldöttség által kidolgozott tervezet 100. §-a („De 15 GYÁL Győri Kir. Tankerületi Főigazgatóság iratai. 96/1831. 16 Opinio. 50. §. 100. 144