Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Lengyel Alfréd: A reformkor eleji Győr megye a haladó szellemű köznevelés szolgálatában

mes Rendelések következésében, ezen Városnak minden Renden lévő Lakossi felszóllittatnak, hogy ha a tanuló Ifjúság közül némellyeket, a köz tudományul adatott felsőbbi Tilalomnak ellenére, Télen 7, Nyáron pedig 9 óra után estve az Uttzákon kóborlani tapasztalnának, ezeket az illető Tekéntetes Oskolai Elöl­járóságnál bejelenteni, ollyanokat pedig, kik fegyverekkel, csákányokkal, szúró, vagy más erőszakra szolgáló eszközökkel nyilvánságos helyeken magokat mu­tatni, vagy az uttzákon, leginkább éjtzakákon dombérozva kitsapongni bátor­kodnának, mint is a köz bátorság, és köz nyugodalom háborgatóit béfogattatás, és az illető Tekéntetes Oskolai Elöljáróságnak megbüntetés végett leendő által adatatás végett, ezen Város Törvényhatóságának tüstént feladni el ne mu­lassák." 15 A felsorolt intelmek hatályos ellenőrzése sok munkával járt és ebben a tanfelügyelőségen keresztül a Részes Választmány is tőle telhetően segítséget nyújtott, mivel a rendelkezések megszívlelése egyúttal a diákok anyagi érde­keinek védelmét is jelentette. Ugyanakkor — mint már érintettem — a depu­táció az oktatók javadalmazását nem hagyta figyelmen kívül, sőt a tagok nagy súlyt helyeztek arra, hogy ebben a kérdésben a múlthoz viszonyítva kielégítő megoldás jöjjön létre. A nemzeti iskolai tanítók és falusi mesterek ösztönzése szempontjából szükségesnek és igazságosnak vélte a bizottság, hogy az illet­mények a helyi körülményeknek megfelelően összegszerűen emelkedjenek és a kifizetések módja is méltányos módon történjék. A javaslat taxatíve is meg­állapította az egyes kategóriák javadalmait az alábbiak szerint: 1. nagyobb városokban levő kiemelt, úgynevezett nemzeti primaria iskolákban alkalmas szálláson és a szükséges tüzelőfán kívül 300 forint, 2. a városokban, illetve mezővárosi jellegű települések nemzeti iskoláiban a szabad lakáson és tüzelőn kívül 250 forint legyen a tanítók zsoldja, 3. a falusi iskolákban pedig 120 forintos zsold mellett az iskolaszobától elválasztott lakást, tüzelőt és egy pár fejősmarha legeltetéséhez elegendő rétterületet kellene a tanítómestereknek biztosítani. De a választmány tagjai a kifizetések korábbi gyakorlatát serr. helyeselték, különösen a mezővárosi és falusi tanítók járandóságai tekinteté­ben. Az oppidumok, községek elöljáróságai ugyanis számos esetben visszaéltek hivatali hatalmukkal, sőt méltatlan magatartást tanúsítottak az ifjúság „nem­zeti kiművelődésén fáradozó" nevelőkkel szemben. A deputáció azért olyan elő­terjesztést tett, hogy a jövőben inkább a vármegyei adószedő hivatalok folyó­sítsák pontos határidők szerint az illetményeket, a lakosság részéről fizetendő hozzájárulásokat pedig a közadókkal együtt lehetne behajtani s így az admi­nisztráció vonalán sem mutatkoznék újabb megterhelés. A további megbeszélések kapcsán egyes módszertani kérdések megvitatá­sára került sor. A számvetés tudományával kapcsolatosan a bizottság úgy véle­kedett, hogy azt már a nemzeti iskolákban, a grammatikával párhuzamosan tanítani kellene, mégpedig magyar nyelven s nem csupán száraz regulák for­májában, hanem érthető gyakorlati példák alkalmazásával. Az általános geográ­fiával szemben a győri javaslat nagyobb fontosságot tulajdonított a politikai és fizikai földrajz oktatásának, legalábbis időrendi sorrendben, hogy a legszük­ségesebb idevágó ismereteket már a második osztályok tanulói is elsajátít­hassák. — Az Országos Kiküldöttség által kidolgozott tervezet 100. §-a („De 15 GYÁL Győri Kir. Tankerületi Főigazgatóság iratai. 96/1831. 16 Opinio. 50. §. 100. 144

Next

/
Thumbnails
Contents