Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Uzsoki András: Honfoglaláskori magyar lovassír Öttevényben

rosszezüst huzalból készült egyszerű nyitott karikát találtunk. (5. ábra 3,4.) — Az egyszerű nyitott hajkarika a honfoglaló magyarsággal együtt jelent meg tömegesen a Kárpátmedencében. Ezenkívül Oroszországban terjedt el nagy számban.

lb A többnyire ezüstből, ritkábban bronzból vagy aranyból készült karikákat fülbevalóként vagy a hajtincs összefogására, díszítésére használta a honfoglaló magyarság. Ez az igénytelen kis ékszer ott található a leggazdagabb sírokban éppúgy, mint az egyszerű köznépi temetőkben. Férfiak, nők s gyermekek egyaránt viselték. Divatjuk a 10. század végén kezdett lassan, fokozatosan múlni.

2 Kés. A vaskés (H: 14,0 cm; Sz: 1,1 cm; V: 0,3 cm) hegye a sír Ny-i falának irányult, nyelének vége 8 cm-re volt a koponya homlokától. (3. ábra; 5. ábra, 1.) A kés a honfoglaláskori magyar sírokban megszokott alakú. Állatcsont. 4—5 éves juh jobb combcsontja.

3 A koponyánál a vaskés mellett, vele majdnem párhuzamosan feküdt. (H: 21,1 cm.) A halott mellé tett húsétel maradványa. Kengyelek. A sír megbolygatásakor kerültek elő. Megtalálójuk szavaiból annyi bizonyosan mondható, hogy a kengyelek a lókoponya orránál feküdtek a vaz bal térde mellett, ennél azonban magasabb szinten, tehát a sír padkáján. 4. ábra. öttevény, honfoglaláskori lovassír hossz- és keresztmetszete. lb Hensel, W., Slowiansczyzna wczesnostedniowieczna. (Poznan, 1952) 196., 187. és 188. kép. 2 Szőke B., A bjelobrdoi kultúráról. AÉ (1959) 39, 42. — U. a. A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei (Bpest, 1962). 3 Sótonyi László egyetemi adjunktus szíves meghatározása. • ' ' " 12