Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Csatkai Endre: Adatok a győri könyv történetéhez
súlyozására Müller is árult po. „egyptomi balzsamot", angol hajós- és hollandi fogtisztítót. 12 Mégis Müller Ferencet ki kell emelni azért az úttörő cselekedetéért, hogy Győrött kölcsönkönyvtárat és olvasószobát nyitott 1789-ben. A dolog úgy történt, hogy a komáromi Mindenes Gyűjtemény c. folyóirat 1789-ben cikket közölt az „olvasó kabinétok"-ról. És íme hamarosan arról adhatott hírt a szerkesztő, hogy Győrött Müller olvasószobája megnyílt. 13 A hírt szó szerint átvette a Bécsben megjelenő Magyar Kurir még szintén a mondott évben: „Nem régiben Győrben Müller Ferentz könyvkötő Ur állitott-fel illyen Olvasó Kabinétet, mellyben tsak eddig-is bé-szedett más fél-százból álló ujj Magyar Könyveket, mellyeket a szomszéd falukba-is kihordanak az olvasni szeretők, egy krt. fizetvén egy könyvtől minden napra." 14 A győri „olvasó kabinét" azonban csak egy évtizedig állott fenn. I. Ferencet a francia forradalom arra késztette, hogy minden olyan intézményt megszüntessen, ahol forradalmi eszmék tűnhettek fel. A könyv pedig nagyon alkalmas volt rá, hogy ilyen eszméket nyíltan vagy rejtve terjesszen; éppen ezért 1800-ban elrendelték, hogy a cenzoroknak még a könyvek kötését is meg kell vizsgálniok, mert a sarkakon felhasznált makulatúrapapírban lehet valami tiltott szöveg, így tehát a győri könyvcenzor feloszlatta Müller kabinétjét is. 15 Müllernek egyébként is bealkonyodott, eladósodott egészen és gyermekeit elhagyva ismeretlen helyre távozott. 1806-ban a pozsonyi német újságban hirdetmény jelent meg: ez év augusztus 10-én árverésre kerül könyvanyagja, nagy csomó egyházi és világi könyv. A bevétel a hitelezők kielégítésére szolgál és az elhagyott gyermekek javára jut a maradvány. 16 Talán az is okozta a bukást, hogy túlbecsülte a győri igényeket. így 1801-ben egy 800 darabból álló francia könyvtárt vásárolt meg és kínált darabonként megvételre, hangsúlyozva, hogy a legjobb szerzők művei ezek. 17 1807-ben árverés híre jelent meg a Pressburger Zeitungban. Németh László tanár és kiváló földrajzíró özvegye jelenti, hogy férje válogatott darabokból álló és számos szakot felölelő nagy könyvtárát győri lakásán tetemesen leszállított áron darabszám eladja. 18 1810-ben egy nagyobb könyvtár cserél gazdát. Meghalt Balog Sándor kanonok és a pozsonyi újság szerint a „közre" hagyta gyűjteményét, amely Fehér Ipoly városismertető műve szerint 5762 műből állott és a papnövelde könyvtárának jutott. Balognak exlibrisze is volt, főpapi jelvényeket ábrázolt, latin volt a szövege, a rézmetszetet Mayer jelzi, valószínűleg a pozsonyi festő. Fehér szerint 1874-ben Győrött nagyobb magánkönyvtár nem volt, vidéken is csak egy, Hédervárott. 19 Csatkai Endre 12 A Pressburger Zeitungban megjelent hirdetés szerint (1791) 1804. lap. A soproni Kilián könyvárus patikaszereket árult könyvek mellett, Hartleben pesti könyvárus csokoládét. 13 Timár, Az első „Olvasó Kabinét" Győrött. GySz (1930) 179. „Meddig állott fenn Müller Olvasó Kabinétja, arra nézve nincsen adatom." 14 Magyar Kurir (1789) 1321. 15 A győri bencés gimnázium Értesítője. 1897—8. 246. 16 PZ (1806) 686. 17 PZ (1801) 874. 18 PZ (1807) 666. 19 PZ (1810) 693. — Fehér I., Győr megye és város egyetemes leírása. (Bpest, 1874) 240. 126
