Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)
Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez
a hazafelé tartó őrletők kocsiján is. Figyelmeztetnie kellett az őrlető embereket az őrlés új rendjére. Ha pedig várakozó őrlető volt a révben és valamelyik malom mégis üresen állott, azonnal figyelmeztetnie kellett az inspektort vagy a céhmestereket, nehogy az üresen álló malom molnárát károsodás érje. Köteles volt továbbá minden megbántott vagy megkárosított embernek elégtételt szerezni. Hogy a megbízott inspektor a feladatát pontosan elláthassa, a két győri céhmestert és vicecéhmestert asszisztensként rendelték ki melléje. Feladatuk a kiszabott ítéletek, büntetések végrehajtása volt. Azt is elrendelték, hogy a céhmesterek közül az egyiknek állandóan a malmoknál kellett tartózkodni. Akadályoztatás esetén az inspektor helyettesítette a céhmestert. Az uraság a további 12 pontban rendelkezett a büntetések mértékéről, a befolyt büntetéspénzek elosztásáról és felhasználásáról. Intézkedett továbbá a malmok elhelyezéséről, a szegbérről, a hajójáratok biztosításáról és a lopások megakadályozásáról. 26 A felettes hatóságok rendszabályai nem hozták meg ezután sem az óhajtott békességet, megnyugvást. A több, a nagyobb jövedelemért folyó harc tovább tartott a gönyüi, újvárosi és szigeti molnárok között. Pontosan tíz év múlva, 1768. október 22-én a viszálykodások megszüntetése érdekében a gönyüi uraság ismét intézkedett. Újból kinyilvánította, hogy az 1758. évben tartott úriszék határozatait ezután is köteles mindenki megtartani. A vicecéhmestert ezután a gönyüiek közül kell kirendelni, aki eskü mellett köteles az uraság megszabott törvényei szerint igazságot szolgáltatni. A panaszra az szolgáltatott okot, hogy a molnárok némelyike az őrletőket borral csalogatta magához. De az is előfordult, hogy erőszakkal távolították el az őrletőt attól a malomtól, amelyikhez gabonáját szándékozott vinni. Az ilyen és hasonló visszaéléseket a gönyüi vicecéhmester köteles lesz megakadályozni. Hogy pedig tevékenységében senki ne gátolhassa, az uraság megparancsolja a helység bírájának, hogy a vicecéhmesternek mindenkor legyen a segítségére. Az uraság gönyüi vizén 40 malomnak volt helye. Legkevesebb malmuk és karójuk a gönyüi molnároknak volt, bár számuk jelentősen megnövekedett. Az uraság tehát módot adott jobbágyainak arra, hogy malmaik számát szaporíthassák és ezért megengedte, hogy a gönyüi molnárok még annyi malmot helyezhessenek be, amennyi a 40-ből hiányzik. A győri és szigeti molnárok karóinak száma pedig annyi maradjon, mint eddig volt. 2T A gönyüi molnárok érezve földesuruk pártfogását és támogatását, önálló céh alapítására gondolhattak. Számbeli gyarapodásuk mellett a két győri céh és a közöttük fennálló évtizedes viszályok is az önállóságra késztette őket. Hoszszú és sok keserűséget kiváltó együttélés után az 1770. évben el is szakadtak a győri és szigeti céhtől, önálló életüket Mária Teréziától nyert szabadalomlevelükkel Eszterházy Miklós gróf földesurasága idején, Tóth István céhmesterségében kezdték meg. 28 > " A szabadalmat nyert, most már önálló gönyüi molnárcéh és a győri, valamint a győr-szigeti céh között ezután sem állt helyre a békesség. Az őrlenivalóért vívott harc tovább tartott. A gönyüi céh most már helyzeti előnye és ereje tudatában még élesebben harcolt a két győri céh ellen. Hároméves tor26 Uo. 27 Uo. 28 Uo. 107
