Arrabona - Múzeumi közlemények 4. (Győr; 1962)

Czigány Béla: Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez

1. ábra. Dunai hajósmalom modellje. Xántus János Múzeum, Győr. A hajósmalmok fából készültek, építőik már a középkorban a molnárok voltak. Építés közben ács-, asztalos- és bognármunkát is végeztek, sőt a hídépítéséhez is értettek. A XVI. és XVII. század hadihídjait is a molnárok készítették. De dolgoztak házak építésén is. A földesurak jobbágymolnárokat tartottak, kik az épületek körül a szükséges ácsmunkát, javításokat elvégezték. Molnárjaink tehát kezdetben malmok építésével és nem a gabona megőrlésével foglalkoztak. Az őrlést az őrlőmester, malomgazda, malommester végezte. Hosszú időbe telt, amíg az őrlés mesterségét a molnárok eltanulták, a malmok és hajók építését pedig a „super"-oknak (hajóács) engedték át.

6 A malmokon végzendő javítások, pótlások azonban továbbra is a molnárok dolga maradt. Győr megye hajósmolnárainak XVIII. század előtti életét alig ismerjük. Bedy Vince ipartörténeti közleményeiből úgy tudjuk, hogy: „A molnár ipar a XVI. században teljes virágzásban áll Győrött: a Kisdunán, Rábán és Rábcán úszómalmok működnek, melyek a polgárság és katonaság szükségletére megőrlik a gabonát."

7 Győr várát 1566-ban ábrázoló Houfnagel metszeten a MosoniDunán, Révfalu felett — az ún. „Tákó"-ban — két hajósmalom látható. A Révfaluval egyesült Pataháza alsó része még a XV. században is Malomsok néven 6 Uo. 52—56. 7 Bedy V., Adalékok a győri ipar történetéhez. GySz XIII. (1942) 138. 7* 99