Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

B. Thomas Edit: Rómaikori mázas anyag díszedények a győri múzeumban

1957-ben a Lébény—Római-dombi ásatások 1. sírja is szép mázas korsóval gyarapította a múzeum gyűjteményét.

3 Az 1956 óta több szakaszban folyó ásatások Kisárpás határában az ún. Kőhíd dűlő területén fekvő töbszáz sírós későrómai temető sírjaiból a késői mázas kerámia edények változatos formáit hozták felszínre.

4 Az anyagból, mellyel a győri múzeum rendelkezik, ezen a helyen nem célunk mindent hiánytalanul bemutatni. A következőkben a mázas díszedényeket ismertetjük, megkísérelve eredetük, koruk és rendeltetésük meghatározását. Az itt bemutatásra kerülő rómaikori kerámia ismertetésén túl néhány kultúrhistória és vallástörténeti tényezőre is igyekszünk fényt vetni, melyre eddig hasonló régészeti leletanyag kapcsán pannóniai viszonylatban nem nyílott lehetőség. Valamennyi bemutatásra kerülő zöld mázas díszedény Győr város, a rómaikori Arrabona területén került felszínre. 1. Egyfüles bögre, világos zöld, kívül, belül egyformán finom felületű, egyöntetű mázzal borítva. (1. ábra.) Lelőhelye Győr, Kálvária domb, ahol szórványleletként került felszínre. Ltsz. 53,156,4 (régi napló: 518.) Peremátm. 8 cm, m: 10,5 cm, talpátm. 4,8 cm. A felálló, befelé néhányszor tagolt perem alatt, a sima díszítetlen nyakrész kissé konikusan szélesedik, majd három vékony finom horny olás után a bögre hasa kiszélesedik, a kiszélesedő rész közepén az edény teste egy keskeny sávval övszerűen van behúzva. Az öv fölötti és alatti domború részeken ritkán elhelyezett holdalakú kidomborodó díszítések. Talp felé hirtelen erősen elkeskenyedik, kis talpon áll. — Lapos, tagolt szalagfülének vége kíséri az edény hasán megtört falát, s e mélyedésnek megfelelően végén kissé felkunkorodik. Ennek az edénykének közeli analógiáját a pannóniai mázas kerámia anyagból nem ismerjük. Legközelebb állanak hozzá a budai és a kiskőszegi kannák.

5 Különösen a budai kancsó, mely méreteiben és — a középen megtört falú Drag 29. típusra emlékeztető — formájában is rokon a győri kancsóval. A budai kannácska behúzott hasa fölött ugyanazt a szétszórt holdas díszítést látjuk, mely a győri példányon a beszűkített hasi rész fölött és alatt is jelentkezik. A kis füles bögre peremkiképzése elüt a szokásos megvastagodó peremektől. A befelé forduló perem ívesen hajlik, s a hajlás alatt körbefutó kis kitüremlő ütköző felület van. Egyszóval olyan peremkiképzésű, mely fedő elhelyezésére jó felfekvést biztosít, (2. ábra.) A két említett hasonló darab (budai és kiskőszegi) peremmegoldása azonos a mienkkel, azokhoz pedig eredetileg kétségtelenül fedő is tartozott. Az aquincumi ásatások felszínre hozták egy kis zöld mázas, holdas díszű fedő töredékeit,

6 melyhez hasonló fedő fedhette egykor a győri bögrét is. A bögre formája Pannóniában szokatlan mázas és mázatlan készítményeken egyaránt. Mégis azt kell mondanunk, hogy ezeket a behúzott hasú formákat különösen Pannónia DNy-i

7 és Ny-i

8 szélein találhatjuk meg. Ami ennek a bög3. Biró Endre leletmentése, szíves szóbeli közlése. 4. Előzetes jelentés a feltárásokról: Biró E., AÉ 86/1959/ 173—177. 5. Vö. Nagy L., BpR 14/1945/ 285 sk. 290 sk. 6. Uo. 289. 6. kép. 7. Bonis Ê., A császárkori edényművesség termékei Pannóniában. /Die kaiserzeitliche Keramik von Pannonién./ DissPann II. 20. /Bpest, 1942/ XL. t. 24, 25. Slavonia; XXXVIII. t. 12. Pettau. 8. Néhány ilyen edényt a szombathelyi Savaria Múzeum is őriz. 18