Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Kalmár János: A petárda szerepe Győr 1598. évi visszavívásánál

Huszonhat ütközetben vett részt a törökök ellen és Győrön kívül a Fülek, Nógrád, Drégely, Keresztes Palánk, Esztergom és Buda mellettiek voltak a jelentékenyebbek. 1599. július 24-én Rudolf király Prágában kelt oklevelében Pálffynak a pozsonyi királyi várat ajándékozta annak örökös főkapitányságával egyetemben, továbbá pedig a vármegye örökös főispánságával jutalmazta meg érdemeiért. Vöröskő várában halt meg 1600. április 23-án. Az ott őrzött epitáphiumának mintáján az elhunyt vértezett álló alakja látszik, alatta a következő szöveg olvasható : Pálffyus hie situs est Satis est nam caetera novit Oraque Pannóniáé Christa adumque solum Ez után a minta után készült a pozsonyi székesegyház ma már elpusztult fehér márvány síremléke. (6. ábra.) A kevésszámú Pálffy emlékek sorozatába tartozik a Történeti Múzeum egyik fél vértezete, amelynek egész felületét apró virágokkal díszített függőlegesen haladó bordázat borítja. A vértezet franciás ruhaviselethez van szabva, aminőt kivételesen udvari szolgálatban a magyar főurak is viseltek. Készült 1580 körül.

10 (7. ábra.) Vizsgáljuk meg magát a petárdát is, ezt a hatásos hadieszközt, amelynek segítségével ez az igen jelentős vár magyar kézre kerülhetett. A XVI. század második felétől kezdve a várostromoknál sokszor játszott döntő szerepet az akkoriban feltalált robbantóeszköz, a petárda, amellyel rendszerint a várkapukat roncsolták szét, hogy a várba benyomulhassanak. Neve francia eredetű; a „peter" szóból származik. Elnevezése azonban nem volt általánosan használt. A imagyar végek harcainál a XVI. században csak mint tüzes szerszámot említik a jelentések.

11 Montecuccoli (1608—1680) munkájában, a petárda neve Pyloclastra.

12 A petárda szó hazánkban csak akkor válik ismertebbé, amikor a császáriak (Mansfeld) itt is meghonosították.

13 Szármázasának helye eddig sok vitára és különböző megállapításokra adott okot; végérvényesen kétséget kizáróan nincs is eldöntve. Demmin művében magyar eredetűnek tartja.

14 De Viele azt állítja, hogy a petárdát Franciaországban találták fel és használták első ízben.

15 Bocheim holland eredetűnek véli.

16 Legvalószínűbb az a megállapítás hogy a petárda Franciaországból származik, amennyiben 1569. szeptember 10-én Aurillac (Auvergne) elfoglalásánál nagy feltűnést keltett a használata, ahol egy kis csoport hugenotta a vár egyik régi és részben befalazott erős kettős kapuját robbantotta fel petárdával és úgy nyomult be a várba.

17 Francia eredetűnek tartja Dolleczek is a petárdát, első ízben való alkalmazását azonban 1574. évre helyezi. Megemlíti azt is művében, hogy a francia petárdások az osztrák tüzér 10 A bécsi gyűjteményekből Magyarországnak jutott tárgyak kiállítása a M. N. Múzeumban. (1933) 65—66. 11 Takács i. m. 55. 12 Commentarii bellici Raymundi Montecuccoli. (Wien, 1718) 30. 13 Takács i. m. 56. 14 Demmin, A., Die Kriegswaffen. (Leipzig, 1893) 117. 15 De Viele, Die Festungs Baukunst. (Amsterdam, 1676). 16 Boeheim, W., Handbuch der Waffenkunde. (Leipzig, 1890) 444. 17 Hist, de France Depuis 1550. (Paris, 1581) v. ö. Romocki, Geschichte der Explosivstoffe. (Berlin, 1895) 325. 84