Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Kalmár János: A petárda szerepe Győr 1598. évi visszavívásánál

Maga a petárdatest a robbanás után épen maradt. Ezt a petárdát Bécsben öntötték, és az előállítás költségeinek kiegyenlítésére Sprincenstein János Albrecht táborszernagy saját ezüstkészletét zálogosította el.

6 Lamarche mérnök, aki részt vett a győri petárdatámadásban, 1598. február 23-án titokban tíz petárdát szállított Bécsből Augsburgba ottani megrendelésre. Nyilvánvalóan az osztrák készítésű petárdák kiválóságát jelenti ez az augsburgi megrendelés.

7 Későbben azonban valószínűleg bécsi készítésű darabok nyomán már Augsburgban is öntöttek petárdákat. Ezek közül őriz egy példányt a bécsi Heeresmuseum a következő felírással: WOLFGANG NEIDHARDT IN AUGSBURG GOS MICH 1609, majd Augsburg város címerével díszítve.

8 A győri petárdatámadásról a „Húsz régi magyar csatakép" anyagában is találunk ábrázolást. Az 5. lap Győr visszavívását ábrázolja. A bécsi Albertinagyűjteményében őrzött példányon a következő feliratot olvashatjuk: „Recupe^ ratio praesidii jauriensis Ducifous Adolpho Comité a Suarcenburg et Nicolao Pálffy" etc. A metszet hátterében Győr vára látszik abban a pillanatban, amidőn a kaput a petárda felrobbantja. A vár felé kopjás huszárcsapatok nyomulnak, majd pedig az előtérben egy folyócska feletti kis hídra ugrat egy buzogánnyal jelt adó tiszt, valószínűleg Pálffy, őt pedig kacagányos, kopjás huszárok követik. A metszet 1620-30 között készült.

9 (4. ábra.) A külföldi jelentések épp úgy, mint a szakirodalom Pálffy érdemeit lehetőleg elhallgatják s csupán Schwarzenberg nevéhez fűzik ezt a dicsőséges haditényt. Pálffy érdemei pedig nyilvánvalóak. Erre vall az a körülmény, hogy az 1599. évi országgyűlés a 48. törvénycikkben felsorolja Pálffy érdemeit és törvénybe ikattja örök emlékezetül. Az oistztrák rendek is elismerték Pálffy tetteit, mert éppen Győr várának a töröktől való visszavívásáért ajándékoztak neki egy pompás művű, zománccal ékes, arany talpas serleget. Nem lesz érdektelen, ha megemlítem e serleg további sorsát. Pálffy Miklós fia István, Bethlen Gábor fogságába esett. Szabadságának visszaszerzéséért 24 500 forintot kellett váltságdíjul fizetnie. 10 000 forintot készpénzben fizetett, a többi összeget ékszerekben. Ezek között szerepelt ez a serleg is, amelyet 830 aranysúlyúnak véve, 3735 ezüst forintra becsültek. Bethlen a serleget a török szultánnak adta ajándékba, az pedig a békekötés alkalmával III. Ferdinándnak küldte el. A király Pálffy Pálnak visszaadta a serleget, amelyet ma a Magyar Történeti Múzeum őriz. (5. ábra.) Schwarzenberg maga is elismerte Pálffy érdemét és Győr vára bevételének emlékére egy díszszablyát ajándékozott Pálffynak. A genovai pengéjű szablya aranyozott ezüst keresztvassal és kézvédő pánttal szerelt. Fekete capásbőr hüvelyét aranyozott ezüst veretek tagolják. E szablyát ugyancsak a Történeti Múzeum őrzi. (3. ábra.) Pálffy Miklós 1552-ben született és már ifjú kora óta a királyi udvarban nevelkedett. 1580-ban Pozsony főkapitánya lett, a következő évben országbírónak nevezték ki. Komárom várának főkapitányságát és Komárom megye főispánságát 1589-ben nyerte el. Még ugyanezen évben a Dunán inneni részek főkapitánya lett. Az esztergomi vár parancsnokságát 1594-ben kapta meg. 6 Dolleczek i. m. 193. 7 Kriegsarchiv, Wien, Prot. 193. 1. 95. Reg. 1598. 8 Erben, W.—John, W., Katalog des K. und K. Heeresmuseums. (Wien, 1903) 382. 9 A Magyar Nemzeti Múzeum Barátainak Egyesülete 1934. évi tagilletménye. <Budapest, 1934). 82