Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
A. Uzsoki: Der „Eiserne Hahn”, das Wahrzeichen von Győr und die Sage
A kettőskereszt és a félhold vékony vaslemez anyaga és készítésrnódja is arra utal, hogy egy időben készültek. A kettőskeresztnek és az emberarcábrázolású félholdnak együttes megjelenése a 17—18. században elég gyakori. A győri Xántus János Múzeum hadtörténeti gyűjteményében két 18. századi magyar huszár szablya pengetövén bevésett emberarcábrázolású félholdat találunk, az egyik szablya omásik oldalán pedig a jelvénnyel azonos kettőskereszt látható. 87 A jelvény szerepléséről annyit tudunk, hogy a kakas idővel a Vízi-kapuról a katonai építészeti hivatalra került át. Mikor ezt a karmeliták lebontották és helyére zárdájukat építették, a rézkakast az új épület nyugati, az egykori Bécsikapu felé eső szárnyának tetőzetére helyezték 1718-ban; a feljegyzés szerint ekkor már a kettős kereszttel ki volt bővítve. 88 Minden bizonnyal a holdsarló a kereszttel együtt került a jelvényre, — mint említettük — erről azonban a helyi leírások megfeledkeztek, így a későbbi írók a félholdat a török időből származtatják. Befejezésül még megemlítjük, hogy egy adat szerint Győr visszafoglalása után a szélkakas helyére Schwarzenberg kakakast tétetett ezzel a felirattal: Ha ez a kakas kukorékol, akkor adják fel ismét Győrt. 89 Az adat érdekes, de nem hiteles, mert az állítólagos kőkakasról a többi történeti munka és forrás nem emlékezik meg. Uzsoki András: * * * DER „EISERNE HAHN", DAS WAHRZEICHEN VON GYÖR UND DIE SAGE Im Xantus János Museum von Győr wird das historisch-denkwürdige einstige Wahrzeichen der Stadt, der sog. „Eiserne Hahn" aufbewahrt. Der aus einem dicken Rotkupferblech mit nicht ebenmässigen, abgerissenen Linien ausgeschnittene, naturalistisch wirkende Hahn ist auf feiner zweiundeinviertel Meter langen Stange angebracht, wie er eben vorwärts schreitend seinen Schnabel zum Krähen öffnet. Der obere Teil der E'isenstange ist walzenförmig, so dass sich der Hahn — der Windrichtung gemäss — herum drehen kann. Weiter unten befindet sich ein Doppelkreuz aus dünnerem Eisenblech, darunter aber die Mondsichel mit Gesichtsdarstellung. Das Wahrzeichen — das unter dem Namen der „Eiserne Hahn" bekannt ist, obwohl es aus Kupfer angefertigt wurde — gelangte im Jahre 1872 in das Museum. In vorliegender Studie macht Verf. die Geschichte des Wahrzeichens und die Ausgestaltung der sich daran knüpfenden Sage auf Grund der Fachliteratur und der 87 A 60.270.1 leltári számú szablya pengéjén van a kettőskereszt. A 18. századi kardok pengéjén általában gyakori a kettőskereszt és az emberarcábrázolású holdsarló, sokszor együtt is előfordulnak. A félholdábrázolás mellett anthropomorf nap és csillagok is gyakran láthatók. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum hadtörténelmi gyűjteményében is számos ilyen ábrázolás van. (Kalmár János szíves közlése.) A vaskakas jelvényen levő kettőskereszthez teljesen hasonló, kisméretű példány van sárgarézből a győri Püspöki Szeminárium Könyvtárában. (Erre Erőss István hívta fel a figyelmemet.) Ezzel majdnem azonos sárgaréz kettőskereszt került elő a szigligeti Avasi toronynál, az 1958. évi ásatásnál. 17—18. századi lehet. (Kozák Károly szíves közlése.) 88 Méry i. m. GyK XVI. (1872) 440., 446. és 450. — Villányi., Győr-vár és város helyrajza, erődítése, háztelek és lakossági viszonyai a XVI. és XVII században. (Győr, 1882) 73. — P. Antal, A győri karmelita-rendház kétszázéves története 1697—1897. (Győr, 1897) 20. 89 Lám i. m. GySz (1934) 459. „Wenn dieser Hahn wird krähen, Soll Raab wieder übergeben." 74
