Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Uzsoki András: A győri „vaskakas” jelvény és a hozzáfűződő monda kialakulásának története

Vegyük sorra a későbbi történeti munkákat, hogy a monda továbbélését századokon át figyelemmel kísérhessük. 1663-ban Frankfurtban jelent meg egy krónika, mely Ortelius elbeszélése nyomán közli a történteket.

38 Valamivel jobb munkát adtak ki ugyanitt a következő évben, mely szintén Ortelius alapján készült, s a monda leírása itt is az ismert.

39 1668-ban Nürnbergben adták ki Han művét, a mondát Ortelius és Istvánfy leírása szerint ismerteti,

40 így nála „vadkakas szerepel, tehát Istvánfy hatása kétségbevonhatatlan. Egy másik krónika szintén az előbbi forrásokból meríti mondanivalóját.

41 Számos krónikából és városismertetésből kimaradt a kakas mondája, így Pessina*

2 és T

scheming** sem említik, szintúgy néhány más munka sem,

44 holott Győr visszafoglalásával valamennyien foglalkoznak. A monda 18. századi továbbélésére kitűnő példák azok az egyházi ünnepi beszédek, melyeket a visszafoglalás évfordulóján a Fehérvári kapu felett volt szokás elmondani. így 1747-ben Kováts László,*

5 1756-ban pedig Sebő Mihály emlékezik meg a mondáról Istvánfy munkája alapján.

46 Történelmi művekben és nagyobb leírásokban is fellelhető a kakastörténet. Windisch*'

1 Ortelius nyomán, Vályi András pedig Révai Péter és Istvánfy alapján ismerteti.

48 Összefoglalva a 17—18. századi munkákat, megállapíthatjuk, hogy a győri kakasmonda két évszázadon keresztül élénken él mind az irodalomban, mind a köztudatban. A monda formailag csak annyiban változik, amennyiben forrásként Istvánfyt vagy Orteliust használják. Ügy látszik, hogy a hazaiak szívesebben fordultak Istvánfyhoz, talán ez az oka annak, hogy idővel a rézkakasból vaskakas lett a köztudatban. 1821-ben egy bécsi kiadvány közli a „vaskakas" mondáját.

49 Nem sokkal később jelent meg az egykori győri diáknak, a külföldön élt magyar történésznek, Fessier Ignác Aurélnak munkája hazánk történetéről. Fessier tanuló korában részt vett a fehérvári kapunál tartott ünnepi beszédeken és a mondát 38 Hungar- und Sibenbuergisch Chronica oder neue ausfuerliche Beschreibung des Kœnigreichs Hungarn ... (Franckfurt, 1663) 73. 39 Neue Vngarische und Sibenbuergische Chronick Oder Kurz gefasste Historische Beschreibung dess Kœnigreichs Vngarn ... (Franckfurt, a/M., 1664) 155. 40 Han, P. C. B., Alt und Neu Pannónia Oder Kurz-Verfasste Beschreibung Des Uralten Edlen Kœnigreichs Hungarn. (Nürnberg, 1686) 282. 41 Curiœse Continuation oder Fortsetzung Der Hungarisch-Tuerkischen Chronick ... (Nürnberg, 1686) 304. 42 Pessina, M. Th. J., Ucalegon Germaniae, Italiae et Poloniae, Hvngariae flamma belli Turcici ardens ... (Lithomisslii, 1664). 43 Tscherning, Th., Das von den Tuercken langsgeqvelte nun durch Christen Neu beseelte Kœnigreich Ungarn. (Nuernberg, 1687) 391—394. 44 Ungarisches Staedt Buechlein, in welchem die vornehmsten Staedte, Vestungen und Schlœsser des Kœnigreichs Ungarn ... enthalten ... (Nürnberg, 1684) — Hungarisch-Turkische Chronick ... (Nürnberg, 1687). 45 Kováts L., Deus Pugnans et Vincens. Az-az Keresztényekkel az Pogánság ellen meg-gyœzhetetlenuel Hadakozó és Győztes Isten,... (Győr, 1747) 11., 13. 46 Sebő M., Keresztényi trombita, Mellyet A' Keresztények ama' Fel-fualkodott kevély Uj Holdnak, Harmadik Amurát Tœrœk Császárnak, Sinán Basa Fee Vezérnek és az œ táborának napján az az ugyan az emiétett Tœrœk Holdnak, hires kulcsos Nagy-Gyœr Városának bírásában levő három fertállyáin,... fújtak. (Győr, 1756) 14. 47 Windisch, K. G., Kurzgefasste Geschichte der Ungarn von den aeltesten, bis auf die itzigen Zeiten. (Pressburg, 1778) 352. a jegyzetben. 48 Vályi A., Magyar Országnak Leírása. 2 (Buda, 1799) 99. 49 Taschenbuch für die vaterländische Geschichte. II. (Wien, 1821) 204. — Mohl Adolf i. m. 454. 68