Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

Kozák Károly: Adatok a győri Püspökvár középkori történetéhez

13. ábra. A lakótorony-feljáró alsó részének keresztboltozata. lembe véve igen kisméretű, nem gondolhatunk másra, minthogy annak ilyen formában való kialakítását védelmi szempontok tették szükségessé. Hogy ehhez az aránylag nagy magasságban levő ajtóhoz hogyan lehetett feljutni, azt már csak ásatással lehetne eldönteni. A védelmi szempontok mellett szól a csak egy ember részére szolgáló keskeny lépcső — a bejáratot, a kis terem bejáratait és a felső ajtót egy-egy ember megvédhette a betörő ellenséggel szemben —, a kis terem elhelyezése, ahonnan az őrség megfigyelhette az épülethez közeledőket, szemmel tarthatta a Dunát és a Rába torkolatát, elriaszthatta az ellenséget. Ezt segítette elő a lépcső felső szakaszán levő résablak, valamint az északi fal — ebben van a lépcső és a kis terem — három méteres vastagsága. Ezt a vastagságot a kis teremnél állapítottuk meg, ahol a felmérés szerint ma 3,5 m a falvastagság. Az északi fal mögötti pincének (D) téglaboltozata van. Ennek a boltozatnak az építésekor falaztak a XIII. századi kőfal elé egy körülbelül 40—50 cm vastag téglafalat, amely a boltozatot tartja. Ezek után ha rátekintünk az alaprajzra (16. ábra), rögtön felismerhetjük, hogy a XIII. században épített lépcsős fal mögötti helyiség — a jelenlegi püspöki pince — eredetileg egy nagy tér volt (körülbelül 7,5X11 ni), egy a tatárjárás után épült lakótorony emeleti lakószobája, amelynek déli fala is részben még megvan az udvar jelenlegi szintje fölött. A lakótorony déli falának keleti fele is három méter, ha leszámítjuk belőle a később épített boltozatok miatt a falsíkok elé húzott falvastagításokat. A déli fal nyugati fele a B. jelzésű helyiség kialakításakor pusztult el. Lehetséges, hogy innen indult a déli falban egy a meglévőhöz hasonló lépcső a következő emeletre. Ennek a feltételezett lépcsőnek esetleges maradványai az épület 4* 51