Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)
B. Thomas Edit: Rómaikori mázas anyag díszedények a győri múzeumban
találkozunk személynevekkel a „pie zeses" szöveg kapcsán. 50 Kisa ezekben speciális alkalmakra rendelt üveg díszedényeket lát, ellentétben azokkal, melyek raktárra készültek, s a név nélkül csak a jókívánság-formulát tartalmazták. 51 A Clothot ábrázoló korsó tehát egy bizonyos Ianuarius részére készült megrendelésre, akinek élete valamelyik jelentős állomásánál így kívánták kifejezni jókivánataikat barátai, vagy hozzátartozói. — Említettük, hogy a párkáknak, de elsősorban Clotónak az élet kezdésénél, a születésnél és a házasságnál volt szerepük. A menyasszonyok mézét, gyümölcsöt, nyalánkságokat áldoztak nekik. 52 Sajnos, a Győr Serfőző dombi Clotho kancsó lelőkörülményei kevés támpontot adnak ahhoz, hogy következtetéseket vonjunk le belőle korsónk rendeltetésére. Annyit tudunk, hogy a későrómai temető területén folyó földmunkáknál, mint szórvány került felszínre, kétségtelenül szétdúlt sírból. Hogy sírlelet volt, azt az edény épsége és lelőhelye bizonyítja. Azonban a sír leletegyüttesét nem ismerjük, így azt sem tudjuk, hogy gyermek, vagy felnőtt egyén sírmellékleteként került földbe. A korsó a halotti kultusszal tartalmilag és formailag nem volt kapcsolatban, azt Clotho, az élet párkája és az élet boldogságára irányuló felirat is bizonyítja. A kérdés most már az, hogy születési, vagy házassági ajándékul készült a párka-korsó Ianuarius részére. — A párkák segítségét a szülő és gyermekágyas asszonyok szokták kérni, mint erre az újgörög mítoszban 53 még ma is találunk példákat. Az anyák a párkáknak maguknak kedveskednek és nem az újszülötthöz szólnak kívánságaik. Véleményünk szerint a feliraton szereplő Ianuariusnak szóló házassági jókivánatokat jelképezi a mázas párka-korsó, melyet halálakor — mikor Clotho testvére Ianuarius életfonalát ollójával elvágta — vele sírba helyeztek. A pannóniai zöld mázas árukhoz teljesen azonos mázminősége, színe a Clotho-korsó eredetét valamelyik pannóniai műhely körébe utalja. A párkakorsót készítő későrómai mázas műhely Győrtől, a rómaikori Arrabonától nem lehetett nagyon messze, vagy éppen helyben volt, ezt a környéken előkerülő hasonló jellegű, nagyszámú későrómai mázas kerámia bizonyítja. Figurális mázas korsónk 1 készítési idejének legtágabb határát a korsó formája és mázának jellege adja, eszerint a III. század utolsó harmada és a IV. század vége közötti időben bármikor készülhetett ez az edény. A forma, eltekintve a figurális kiképzéstől, a későrómai korsóforma szokványos képviselője. A Serfőző dombi későrómai temető pénzei, mint említettük, kb. 300 és 370 közötti időből származnak. A korsó testén levő felirat vie zeses kitétele a IV. század közepe, de méginkább a század második felében divatos és gyakori edényfeliratokon. A felirat betűinek jellege ugyancsak a későrómai korra utal. Véleményünk szerint, a korsó készítésének ideje ezek alapján kb. a 350—370 évek közé valószínűsíthető. Összefoglalva tehát, a győri múzeum tulajdonában levő Clothót, az egyik párkát ábrázoló, zöldes-barnás mázú korsó a pannóniai, de a birodalmi mázas kerámiában is egyedülálló darab, s mint ilyen, különleges figyelmet érdemel. B. Thomas Edit 50. Kisa, A., i. m. 956, 188; 959, 217, 223, 225; néha görög betűkkel: 240; 963, 265. — Morin— Jean, i. m. 247. 51. Kisa, A., i. m. 863. A pie zeses keresztény vonatkozásaira itt nem kívánunk kitérni, miután párka-kancsónk a kereszténységgel semmiféle vonatkozásban nincs. 52. Eurem, S., i. m. 2486, 66. és 2496, 25—27. sorok. 53. Uo. 2496, 18 skk. 29
