Arrabona - Múzeumi közlemények 3. (Győr, 1961)

B. Sergő Erzsébet: A csornai vegyes céh

A CSORNAI VEGYESCÉH A döri fazekasok céhszervezetének kutatása közben találtam,meg a Csornai Vegyescéh ládáját. Ebben a ládában volt a céh bemondótáblája, néhány pecsétje és számos céhirat. Az iratok közül három olyan oklevelet választottunk ki, amely a céh szervezetének szabályait mutatja be a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején. Az első bemutatandó oklevél 1772-ben kelt Jobaházán. Ez azokat az utasításokat közli, melyeket Mária Terézia intézett a céhekhez a vármegyén keresztül. A rendelkezés célja a mesterek és legények egymás közötti viszonyának szabályozása. A mesterek számára előírja a céh jövedelméről való számadás bevezetését (1. pont) és a szakmai titoktartást (2. pont), egyúttal rendezi a vitás tanulóidőt is (3. pont). A továbbiakban a legények kasszájának jövedelméről intézkedik (1. pont). Számos pontban foglalkozik a legények fegyelmezésével (2, 4, 5, 6, 7). A vándorló és szabaduló taksák pontos meghatározásával (8). A 9. pontban nyomatékosan megszabja a begyűlt pénz rendeltetését. A harmadik pontban a legények munkaidejét 15 órában állapította meg. A következő oklevelünk 1805-ben kelt Budán s a Helytartó Tanács intézkedéseit tartalmazza, melyben újból megszabja a céhek jogait. Rendezi a mesterdarabok költségeit, (3.) a kötelező vándorlás idejét, lehetővé teszi az iparosok szabad helyváltoztatását — „Ha az illető jurisdictio nem ellenzi" — (12). A minimális szolgálati időt, (14) és az inasak ellátását (15). Fontos bejelentése az oklevélnek, hogy a céhekre való „Vigyázat a Szolga Biró Urakra bizattatik" (13). A céh gyűlést nem hívhat össze a szolgabíró tudta nélkül, akinek erről protokollumot kell vezetnie. Ennek értelmében a céh teljesen a vármegye irányítása alá kerül. E törekvés kitűnik az oklevél determinációjából is, mely szerint a szolgabíráknak be kell szedniök a régi „Privilegialis Leveleket" és azokat a vármegyének be kell mutatniok. Ugyanakkor kötelezik őket, hogy az ismertetett rendelet „foganatját hathatósan eszközöllek." Harmadik oklevelünk Csornán kelt 1810-ben, amely egy generális gyűlésre váló behívólevél. A gyűlést a céhmester házához hívják össze és céljául a szegődtetések szabadulások rendezését, valamint a „himpellérek" bejelentését jelöli meg. Közli a mesterekkel, hogy „Űj Articulusunk adatott ki". Az új artikulus szerint a főbíró — mint főcéhmester, irányítja ezentúl a céh életét. így nemcsak a céhvei, hanem a vármegyével is szembe találja magát az, aki nem akarja a céh-t követni. Ebből az oklevélből ismerjük meg a csornai céhhez tartozó külső mestereket is. 15* 227